Az Opelről mostanában sajnos elég keveset hallunk az autósport kapcsán, pedig sokáig oszlopos tagja volt a különböző rali és túraautó bajnokságok mezőnyének. Sőt, a rüsselsheimiek vállalkozó kedve odáig terjedt, hogy másfél évtizeddel ezelőtt egy bátor vállalkozás keretében olyan autóval vágtak neki a Nürburgringi 24 órásnak, amelyről kevesen gondolták, hogy kibír egy napot a Zöld Pokolban.
1996-ban az óriási népszerűségnek örvendő német túraautó bajnokság, a DTM (Deutsche Tourenwagen Meisterschaft) végleg nemzetközivé vált és összeolvadt az előző évben indult International Touring Car Championshippel. Az autók csúcstechnológiát képviseltek, a költségek az egekben jártak. Az Opel még adott egy utolsó esélyt a sorozatnak és magának, az áldozatvállalás pedig kifizetődött. Manuel Reuter megnyerte a bajnokságot a V6-os Calibrával, a villámos márka pedig a gyártók versenyében is az élen zárt. A bajnoki címmel a zsebben az Opel végre elzárhatta a pénzcsapot, kivonult a bajnokságból és hasonlóan tett az Alfa Romeo is. A Mercedes ellenfelek nélkül maradt, az ITC a földbe állt.
Három évvel később Volker Strycek, az Opel sportigazgatója úgy döntött, ideje leporolni a Calibrát és egy autóval elindult az 1999-es Nürburgringi 24 órás versenyen. A kísérlet nem járt különösebb sikerrel, de az egykori DTM-bajnok Strycek fejében továbbra is ott motoszkált a gondolat, hogy a modern DTM-autókkal is érdemes lehet nekivágni a híres-hírhedt Nordschleifének.
A következő évben útjára indult a feltámasztott DTM, ezúttal már Deutsche Tourenwagen Masters néven. A Mercedes és az Audi mellett az Opel is ott volt az új Astra Coupe-val, vagy legalábbis egy külsőre arra hajazó versenygéppel. Az új DTM autók néhány karosszériaelemet leszámítva már semmiben nem emlékeztettek az utcai típusokra, ízig-vérig pályára épített célgépek lettek. Minden autóba 4 literes V8-as erőforrás került, nagyjából 500 lóerő teljesítménnyel, a bajnokság a mai napig ezt a motorformulát alkalmazza.
Manuel Reuter vezeti a mezőnyt a DTM egy 2000-es futamán
Az Astra Coupe első szezonjában kimondottan jól szerepelt, Reuter másodikként zárt a pontversenyben Bernd Schneider mögött, a Phoenix Racing legjobb opeles alakulatként szintén második lett. A következő évek viszont a Mercedes és az Audi párharcáról szóltak, az Opel már futamot sem tudott nyerni. Úgy tűnt, az Astra komolyabb sikerek nélkül eltűnik a süllyesztőben.
De Strycek fantáziáját tovább birizgálta, mire lehetnek képesek ezek az autók egy kőkemény 24 órás versenyen. 2002-ben egy V8-as Astrával indult a Nürburgringen és ugyan nyernie most sem sikerült, az autó nagyon jó köröket futott. Bebizonyosodott, hogy a kifinomult DTM autók képesek lehetnek felvenni a versenyt a legjobb GT autókkal.
A 2002-es győztes Zakspeed Chrysler Viper
A Nürburgringi 24 órást ezekben az években a Zakspeed Chyrsler Viper-ei uralták. 1999-ben, majd 2001-ben és 2002-ben is megnyerték az összetettet, a második alkalommal rekordot jelentő nyolc körös előnnyel. Aki győzni akart, annak a Zakspeedet kellett megvernie.
Jelentkező pedig volt bőven. A legnagyobb visszhangot a BMW visszatérése keltette, a 2001-ben ALMS GT bajnoki címet nyert V8-as M3 GTR egy év kihagyás után a Nürburgringen indult újra a gyári csapat színeiben. Olaf Manthey gyári támogatású csapata a Porsche 911 Turbóval próbálkozott, a Falken Motorsports pedig ismét rajthoz állította Nissan Skyline GT-R-jét. Az Opel példáján felbuzdulva az Abt Sportsline is elindított két DTM-es Audi TT-R-t, már tényleg csak a Mercedes CLK-k hiányoztak.
Az Abt Sportsline csapata a verseny előtt. Az Opel mellett az Audi volt a másik gyártó, amely DTM autókat indított a Nordschleifén
Az Opel két gyári autóval nevezett és a lehető legjobb csapatra, a Phoenix Racing-re bízta azokat. A Phoenix volt az egyetlen istálló, amely az elmúlt négy évben le tudta győzni a Zakspeedet, 2000-ben egy Porsche 911 GT3-mal nyertek. Az 5-ös rajtszámú autót a kétszeres Le Mans-győztes Manuel Reuter, a DTM-ben a Phoenix autójával versenyző Timo Scheider és Marcel Tiemann, a 6-ost a szintén phoenix-es Peter Dumbreck, az Opel Euroteam-ben versenyző Jeroen Bleekemolen és Christian Menzel kapta. A csapatvezető Stryceket mindkét autóra nevezték.
A két Phoenix Opel Astra V8 Coupe a legénységgel, a háttérben Nürburg vára
Az Opelek a szabadedzéseken megbízhatóságukról, az időmérőn pedig sebességükről is bizonyságot tettek, a 6-os Astra harmadikként, az 5-ös hatodikként kvalifikált. Ennek ellenére sokan úgy gondolták, a DTM autók nem fogják túlélni az éjszakát. A pole-t az Alzen testvérek brutális, 700 lóerős ikerturbós Porschéje szerezte meg, megelőzve a Manthey 911 Turbót. A Chrysler Vipert erre az évre szabályváltoztatással sújtották, kisebb üzemanyagtankot kellett beleszerelni. A Zakspeed megpróbálta megkerülni a szabályt és inkább az amerikai piacon forgalmazott Dodge Vipert indította, az autó negyedik lett az időmérőn. A gyári BMW-k az 5. és 7., az Audik a 8-9. helyekről rajtolhattak.
A pole-t megszerző 700 lóerős Porsche 911 Turbo
Az esélyesek közül a BMW-nek adódott először problémája, mindkét M3 GTR megállt a legelső körben váltóhiba miatt, hosszú szerelés várt a csapatra. A műszaki hibák a többi élmenőt sem kímélték, egyedül az Opelek működtek óramű pontossággal. A verseny negyedénél az 5-ös autó vezetett az egyelőre hibátlan Audi és a 6-os előtt, mígnem utóbbit egy lekörözött Renault Clio a korlátnak lökte 250 km/h-s tempónál. Bleekemolen sértetlenül szállt ki, de az Astra totálkárosra tört.
A BMW nagy reményekkel érkezett a Ringre, de rögtön az első körben gondja akadt mindkét autónak. Végül baleset miatt egyik sem ért célba
Miközben a Nap lassan lenyugodott, a forgalomban az Abt Audi megelőzte az állva maradt Opelt és még egy defekt sem tudta visszavetni. Őket a Zakspeed Viper és a Falken Nissan követte. Aztán az éjszaka folyamán az ellenőrök lefülelték a Zakspeedet. Hiába indultak Chrysler helyett Dodge Viperrel, az autó gyakorlatilag ugyanaz maradt, így vonatkozott rá az új szabály, miszerint 120 literes tank helyett csak 90 literest lehetett beépíteni. A Zakspeed ennek nem tett eleget, ezért öt körös boxbüntetést kapott az autó, ami bő háromnegyed órás veszteglést jelentett az irdatlan hosszú pályán.
Az éjszaka viszonylag nyugodtan telt, a reggel még mindig az Audit találta az élen, mögötte az Opellel, a Nissannal és a büntetés után visszakapaszkodó Viperrel. A DTM autók nemcsak túlélték az éjszakát, de biztosan tartották az első két helyet.
Amilyen eseménytelen volt az éjszaka, olyan mozgalmas volt a reggel: Strycek kicsúszása után az Opelben ki kellett cserélni a sérült generátort. A Nissanban motort kellett cserélni, a vezető Audi pedig előbb elektronikai problémával állt ki, majd váltót kellett benne cserélni. A Zakspeed Vipert újra megbüntették, amiért a megengedett 90 helyett 100 litereket töltöttek bele a boxkiállások során.
A balesetet szenvedett 6-os Astra. A hátsószárnyon jól látható a kis fül, ami nagy port kavart a szezon elején. Az Opel egy kiskaput kihasználva kezdte alkalmazni az extra légterelő elemet, amelyre hivatalosan szárnytartó elemként hivatkoztak
Az utolsó órákban a legkevesebb hibával súlytott Opel vezetett az Audi és a korai elektronikai problémája után a dobogó alsó fokára felkapaszkodó Manthey Porsche előtt. Az élmezőny sorrendje már nem is változott a leintésig, az Opel először győzött egy rangos 24 órás versenyen. Volker Strycek ötlete bevált, a DTM autók képesek voltak legyőzni a GT-ket a világ talán legnehezebb pályáján. Strycek duplán örülhetett, hiszen versenyzőként is nyert Manuel Reuterrel, Timo Scheiderrel és Marcel Tiemann-nal egyetemben. Tiemann a következő években zsinórban négyszer nyert még a Manthey csapattal, így jelenleg Pedro Lamy és Timo Bernhard mellett ő tartja a rekordot a Nürburgringi 24 óráson.
Az Astra V8 Coupe-nak ez volt az utolsó komoly sikere, a következő évben a DTM-ben felváltotta a kevésbé ütőképes Vectra GTS V8. A Nordschleifére viszont visszatért 2004-ben, hogy megmérkőzzön az ismét roppant erős mezőnyben. A győzelemre ezúttal már nem volt esélye, a BMW sima kettős győzelmet aratott a Manthey Porsche, egy Audi TT-R és a Falken Nissan előtt, a címvédő legénység a tizedik helyen végzett.
