A hetvenes évek legvégén Japánban is elindult egy nemzeti Group 5 bajnokság, a Fuji Super Silhouette Series. Az első szezonban Tacsi Nobuhide és a TOM'S istálló a Németországból vásárolt Toyota Celica LB Turbóval indult, de az autó nem volt elég ütőképes a bajnoki cím elhódításához. Az 1980-as szezonra a Dome-mal közösen új autót építettek, az aktuális Celica alapjain, később pedig egy Corolla alapú versenyautó képében folytatták az együttműködést.
Dome Celica Turbo
Dome Toyota Celica Turbo
A Super Silhouette Series 1979 és 1983 között futott Japánban a Fuji Grand Championship Series részeként és az Európában akkor már elterjedt FIA Group 5 szabályok szerint épített versenyautókat nevezhették a sorozatba. Tacsi Nobuhide a Schnitzer által fejlesztett Celicával egy győzelmet ugyan aratott 1979-ben, de ahhoz, hogy versenyképes maradjon, szüksége volt egy modernebb konstrukcióra. A kocsi vázát és karosszériáját a Dome fejlesztette, a háromajtós Celica RA40-ből csak a szabályok által minimálisan előírt részeket tartották meg. Az autóba az Celica LB Turbóból származó 2090 cm³-es, 560 lóerős sornégyes motort szerelték, az ötsebességes váltót a Getrag szállította.
Dome Toyota Celica Turbo, Riverside, 1980
A Super Silhouette Series futamain kívül más, komolyabb kihívást jelentő versenyeken is indítani akarták az autót, de csak néhány sikertelen próbálkozásig jutottak, az autó ugyanis eléggé megbízhatatlan volt. Az első Japánon kívüli próbálkozásra 1980 márciusában került sor, amikor a sebringi 12 óráson indult vele Tacsi illetve két amerikai versenyző, Bill Koll és Tim Sharp. A motor 4 kör után megadta magát. A következő próbálkozás április végén, a riverside-i 6 órás futamon következett, de 36 kör után túlmelegedés miatt kiállni kényszerült az ezúttal Tacsi, Sharp és Szatou Fumijaszu által vezetett autó. A két japán pilótával benevezték az autót a júniusi Le Mans-i 24 órásra is, de egyszerűen nem tudták kvalifikálni magukat a versenyre. Ez volt az autó utolsó fellépése Japánon kívül.
Le Mans-ban 296 km/h-ás végsebességet mértek az autónak, de ez is kevés volt a sikeres kvalifikációhoz
A japán sorozatok erősen hiányos angol nyelvű dokumentáltsága miatt a szigetországbeli szerepléséről nincs információm egyetlen futamot leszámítva. Az 1980. augusztus 31-én megrendezett szuzukai 1000 km-es versenyen rajthoz állt a Celica Tacsival és Hosinó Kaoruval a volánnál, de 42 kör után ismét csak a motor meghibásodása miatt feladni kényszerültek a viadalt. Néhány kép alapján valószínűsítem, hogy az autó még 1982-ben is versenyzett Japánban.
Fuji, 1981. A karosszéria tervezésénél láthatóan a Porsche 935 Moby Dick adta az ihletet
Dome Corolla G5
Dome Toyota Corolla G5
A Celica meglehetős sikertelensége ellenére folytatódott a TOM'S és a Dome együttműködése, következő közös fejlesztésük a háromajtós TE71 kódjelű Corolla kupé elemeit felhasználó Corolla G5 volt. Az alumínium monocoque vázon alapuló és a Celica Turbo motorját használó autó 1980-ban készült el, de első bevetésére csak 1981-ben, a makaói Guia túraautó versenyen került sor. Tacsi Nobuhide a biztató harmadik helyet szerezte meg a nemzetközi mezőnyben, a futamot Manfred Winkelhock nyerte egy Schnitzer BMW 320 Turbóval.
Dome Toyota Corolla G5, Makaó, 1981
A típus további eredményeiről sajnos nincs információm, annyit tudni, hogy ez sem hozta meg a remélt áttörést a TOM'S-nak, a Celicához hasonlóan megbízhatatlan volt és tempóban sem vette fel a versenyt a Nissan versenygépeivel. A kategóriatársaihoz hasonlóan 1984-ig volt aktív.
A Celicához hasonlóan a Corolla sem futott be nagy karriert
