"Michael, I want you to drive flat out. I want Porsche to win Le Mans." Ja nem, az egy másik film...

Szóval úgy tűnik végre sikerült tető alá hozni a filmet, amiről már évek óta pletykáltak. Egy hollywoodi blockbustert arról, hogyan alkotta meg a Ford a GT40-est és győzte le a Ferrarit Le Mans-ban. A főszerepben Matt Damon és Christian Bale, a rendező a Nyughatatlant és a Logant jegyző James Mangold. Remélhetőleg hűek maradtak a valós történésekhez és a Rush után újra láthatunk egy jó autósport filmet.

Lassan már számon tartani is nehéz, mennyi film készült a Forma-1-ről az elmúlt pár évben, de egy nagy név még mindenképp hiányzott a sorból. Ezidáig.

Végre a Ferrariról is készítettek egy dokumentumfilmet, amely az előzetest látva az ötvenes évek második felében a Scuderiánál versenyző pilótákra összpontosít majd.

Teljesen véletlenül, de épp e hónap elején írtam egy rövid bejegyzést többükről, csak az kattintson, aki nem fél a spoilerektől.

Már egy bő hónapja kikerült az internetre, de hozzám még csak most jutott el a Ronnie Peterson életéről készült svéd dokumentumfilm, a Superswede előzetese. Úgy tűnik a Sennáról készült hasonló jellegű film és a Rush kitaposta az utat a Forma-1 témájú alkotásoknak és idén Bruce McLaren illetve Frank Williams mellett a hetvenes évek emblematikus versenyzőjéről, Petersonról is készült egy film.

A héten eléggé rákattantam Jackie Stewart karrierjére, illetve "életére és korára", ha úgy tetszik és meglepődve tapasztaltam, hogy egy film is készült róla, amiről eddig egyáltalán nem hallottam. Méghozzá nem is akárki készítette, hanem az akkor még csak Oscar-jelölt, ma már nyertes Roman Polanski. A dokumentum jelleggel készült film Stewartot követi végig az 1971-es Monacói Nagydíj hétvégéjén. Az eredeti film 1972-ben készült el, ennek a 2013-ban felújított és átdolgozott változatát néztem meg.

A cím mindent elmond, a film egyszerűen végigköveti a világbajnok skótot a szabadedzésektől a futam utáni díszvacsoráig. Polanski akkoriban hatalmas motorsport-őrült volt és már a film elkészítése előtt is jóban volt Stewarttal. Dokumentumfilmről van szó, tehát semmilyen megrendezett jelenet nem szerepel benne, Polanski, aki egyébként nem rendezőként, hanem producerként jegyzi a filmet, végig ott koslatott Jackie körül, ténylegesen beférkőzött az intim szférájába, együtt reggeliztek, kocsikáztak a pályán, végighallgatta ahogy megbeszélik a beállításokat stb.. A dokumentum jelleg ne riasszon el senkit, nem az a száraz ismeretterjesztő film és nem is az akkoriban kritikus témának számító biztonságot járja körül, egyszerűen csak ott vagyunk egy világbajnok sarkában és végignézzük, ahogy végig dominálva a hétvégét, megnyeri a Formula-1 legrangosabb versenyét és továbbhalad második világbajnoki címe felé.

Rögtön a lényeggel kezdeném: Ron Howard megcsinálta! A Hajsza a győzelemért úgy szegez két órára a moziszékbe, hogy minden percét élvezi az ember, nincs üresjárat és a sport- és életrajzi filmek többségével ellentétben nem untatja a nézőt, a humort is megfelelően adagolja.

A folytatás nyomokban spoilert tartalmazhat.

A történet középpontjában Niki Laudának és James Huntnak az 1976-os Formula-1-es világbajnoki címért vívott harca áll, de a történet nem itt, hanem hat évvel korábban, egy angliai F3-as versennyel kezdődik, ahol először akasztott tengelyt a két klasszis pilóta. Howard kitűnő érzékkel osztotta fel a játékidőt a korábbi párharcok, a két főszereplő magánélete és a fő cselekményszál között. A főhősök nagyjából ugyanannyi játékidőt kaptak, de valahogy mégis Laudát éreztem erősebbnek, főleg a csaknem halálos kimenetelű balesetéből való visszatérése nyomott sokat a latban. Daniel Brühl nagyszerűen hozza az öntörvényű, kevesek barátságát elnyerő osztrák zsenit, de Chris Hemsworth-re sem lehet panaszunk. Hunt a film vége felé, Lauda visszatérésekor erősít rá, pont jókor, hogy a végkifejletet ne érezzük igazságtalannak, hiszen kettejük közül mégiscsak Huntot szánták fő-főszereplőnek.

Aminek nagyon örülök, az az, hogy a film nem mulasztja el helyre tenni a két pilóta viszonyát, hiszen ők a való életben tisztelték és kedvelték egymást, hovatovább barátok voltak és ez a filmből is leszűrhető, bár a történet megkívánta, hogy szembeállítsák őket.. Az ellentétes jellemük ellenére mindketten hasonló életutat jártak be, tehetős szüleik nem tolerálták szenvedélyüket.

Már három hete kint van, de csak most vettem észre, hogy újabb előzetes készült a közelgő Snake & Mongoose című filmhez. A film két legendás drag versenyző, Don "The Snake" Prudhomme és Tom "The Mongoose" McEwen történetét meséli el. Európában sem ismeretlen ez a fajta gyorsulási verseny, de azért ez tipikusan amerikai sport, így minden bizonnyal a tengerentúlon számíthat nagyobb nézettségre, nem is tudom nálunk bemutatják-e moziban. Azért elég jónak tűnik, biztos lesz verseny is dögivel, de a középpontban a barátság meg a rivalizálás áll majd. Odakint szeptemberben nyit, egy héttel azelőtt, hogy mi láthatnánk a Rush-t, az év másik nagy autóversenyes filmjét.

Itt az új trailer, kevésbé hangulatos mint az első, de van benne sok új jelenet:

Ez pedig az első előzetes, ütős számokkal:

Itt a várva várt Rush első előzetese, magyar felirattal! A nálunk a Hajsza a győzelemért címet kapó film eddig is az év csúcspontjának ígérkezett, de az elképesztően jó trailer után már tényleg visszafelé számolom a napokat a szeptemberi bemutatóig.

A BBC egyórás dokumentumfilmje Graham Hillel, családjával, egykori csapattagokkal, barátokkal, Graham Hillről, a fantasztikus győzelmekkel és hullámvölgyekkel tarkított hosszú karrierjéről, a Jim Clarkkal és Jackie Stewarttal való barátságáról és rivalizálásáról, arról, hogyan lett a média és az emberek kedvence és úgy általában az autósportról.

A Youtube-ról sajnos letörölték a filmet, de az alábbi linken elérhető:

https://vimeo.com/179420590

A Grand Prix mellett az 1971-ben készült és az egy évvel korábbi Le Mans-i 24 órás versenyt megörökítő Le Mans-t tartják a valaha készült legjobb autóverseny-filmnek. A főszerepet a kor amerikai férfiideálja, az autóőrült Steve McQueen játssza, a történet középpontjában azonban a világ legnagyobb versenyén egymásnak feszülő Porschék és Ferrarik állnak.

A film jelentős részét valós körülmények között, a ’70-es Le Mans-on vették fel, a kameraautóként szolgáló Porsche 908/2 többször is feltűnik a filmben. A kocsi részt vett a versenyen és összetettben a kilencedik, kategóriájában a második helyen zárt, de eredményét nem értékelték, mivel a forgatás miatt túl sokszor kellett megállnia és így nem teljesítette a szükséges távot. Eredetileg McQueen is indult volna egy Porsche 917K-val az F1-es bajnok Jackie Stewart váltótársaként, de nem engedték rajthoz állni. A színész egyébként aktívan versenyzett, 1970-ben például begipszelt lábbal lett második a Sebringi 12 óráson.

Tovább után spoileresen