Forma.Túra.Rali.

A 40 kedvenc raliautóm: 11-20

2016. augusztus 24. - eszgbr

Régi adósságomat törlesztem. Négy évvel ezelőtt elindítottam egy minisorozatot, amiben minden idők negyven legjobb raliautóját akartam bemutatni, de az első tízet felölelő poszt után rá kellett jönnöm, hogy ennek nem sok értelme van a folyamatosan változó eredmények miatt. Ehelyett úgy döntöttem, a negyven kedvenc raliautómat mutatom be.

20. Skoda Fabia S2000

fabia_s2000.jpg

A közelmúlt egyik legsikeresebb raliautója. 3 IRC bajnoki cím, 3 Eb győzelem, 4 Ázsia-Csendes-óceáni bajnoki cím és egy SWRC kategória győzelem a vb-n, ezek mellett számos nemzeti bajnokság megnyerése fűződik a kétliteres motorral szerelt kis Skodához. Ám mindennél jobban mutatja az autóban rejlő potenciált, hogy ez az egyetlen nem WRC kategóriás autó, amely az utóbbi években szakaszt tudott nyerni a vb-n, az azóta három vb-t nyerő Sébastien Ogier-vel a volánnál. Utódja, a Fabia R5 külsőre karakteresebbre sikerült, de igen sok versenyt meg kell még nyernie, hogy egy lapon emlegethessük az S2000-rel.

19. Opel Ascona 400

opel_ascona400.jpg

Az Ascona 400 neve elválaszthatatlanul összeforrt Walter Röhrl nevével. A német legenda 1982-ben a szívómotoros, kétkerék-hajtású Opellel megnyerte a világbajnokságot a turbós, összkerekes Audik ellenében, ez az eredmény pedig előkelő helyet biztosít a típusnak minden ilyen listán. A rüsselsheimi márka számára ez jelentette a csúcsot, a sikeres rali program innen gyors hanyatlásnak indult. Az Ascona és az utód Manta már nem állta a sarat a korszerűbb ellenfelekkel szemben és a világ azóta is várja, hogy az Opel újra hasonló sikerekre törjön egy rangos bajnokságban, de az Ascona 400-nak biztos helye van a rali legendái között.

18. Ford GT70

ford_gt70.jpg

A farmotoros Porschék és Alpine-ok sikerét látva a brit Ford 1970-ben elkészítette a középmotoros GT70 sportkocsit. Kezdetben a Capri 2,6 literes V6-osát építették bele, de hamar áttértek az 1,6-os BDA erőforrásra. Az autó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mindössze néhány versenyen állították rajthoz és a Ford hamarosan minden erőforrását az új Escort RS1600-ra fordította, ami kétségkívül eredményesebben teljesített. A GT70 így megmaradt a legendáriumoknak egy olyan kor lenyomataként, amikor még a rali is százszorta sokszínűbb volt.

17. Lancia Delta

delta_hfintegrale.jpg

Létezik-e nagyobb legenda a raliban, mint a Lancia Delta? Különböző változatai révén 1987 és 1992 között szinte verhetetlen volt a vb-n, 6 márka és 4 egyéni világbajnoki címet nyert, győzelmeinek számát pedig csak a jóval tovább szolgáló Subaru Impreza tudta beállítani. Fölényével egy időre talán kiszámíthatóvá is tette a sportot, de ez a fenevad volt olyan izgalmas és vérpezsdítő, hogy továbbra is tömegek tolongjanak az utak mellett, és figyeljék, ahogy Kankkunen, Biasion, Alén vagy Auriol próbálja megzabolázni a jellegzetes Martini színekben pompázó Lanciát.

16. Citroen Saxo S1600

citroen_saxo_s1600.jpg

Amikor 2001-ben életre hívták a Super1600-as kategóriát, a legtöbb gyártónak időbe telt, míg ütőképes versenyautót tudott építeni. A Citroen a Saxo KitCarból kifejlesztett S1600-zal viszont rögtön sikeres lett. A junior világbajnokságon Sébastien Loeb csak akkor nem nyert, amikor nem állt rajthoz, ízelítőt adva abból, ami a WRC mezőnyre várt a következő években. A legtöbbször jellegzetes piros színben pompázó kis méregzsákot a hazai szurkolók is jól ismerhetik, itthon Bútor Róbert versenyzett vele eredményesen.

15. Renault Mégane Maxi

megane_maxi.jpg

A kilencvenes évek népszerű, 2 literes, elsőkerék-hajtású kit carjainak küzdelmeiből nem maradhatott ki a Renault sem. A csinos Mégane kupéra épülő versenyautójuk a kategória legjobbjai közé tartozott, 1996-ban Philippe Bugalski győzött vele a Korzika-ralin, három évvel később pedig a Renault megnyerte a géposztály számára kiírt világkupát is. Először a Network Q RAC Rally játékban találkoztam vele és szinte sokkolt a ma is ritkaságnak számító 7 sebességes váltójával. Elsősorban mégis a vagány formája miatt szeretem.

14. Renault 5 Turbo

renault_5_turbo.jpg

Az R5 Turbo tökéletesen megtestesíti azt, amiről a csúcskategóriás ralinak szólnia kellene. Egy jámbor fronthajtásos kisautóból egy középmotoros, hátul kaparó kiszélesített extrém vadállatot faragtak a francia mérnökök. Nyilván szükség van a költséghatékony megoldásokra, de a sport savát-borsát az ilyen szürreális versenygépek küzdelme adja. Ezért tartják majd mindig a B-csoportot a csúcsnak. Sajnos az R5 Turbo rosszkor volt rossz helyen. Épp akkor került bevetésre, amikor a csak hátul hajtó autóknak leáldozott és az Audi Quattróval beköszöntött az összkerékhajtás kora. Azért így is összejött neki négy vb-futamgyőzelem.

13. Lancia Delta S4

lancia_deltas4.jpg

Talán a leghátborzongatóbb raliautó, ami valaha készült. Az archív felvételeket nézve az embernek az a benyomása támad, hogy pilótái nem vezették, sokkal inkább csak megpróbáltak túlélni ebben a folyamatosan fújtató, prüszkölő, rohamozó rinocéroszra emlékeztető gépben. 1,8 literes turbós ÉS kompresszoros motorja tényleg zabolázhatatlan erővel bírt, de szükség is volt ekkora teljesítményre, ha a Lancia le akarta győzni a Peugeot-t és az Audit. 1986-ban a vb favoritjának számított, de Henri Toivonen és Sergio Cresto sajnálatos módon életét vesztette Korzikán, Markku Alént pedig a zöld asztalnál fosztották meg a bajnoki címtől.

12. Mini Cooper S

coopers_monte.jpg

Örök klasszikus sztori, ahogy az apró Mini legyőzi sokkal nagyobb és erősebb ellenfeleit a trükkös Monte Carlo Rally-n. A Cooper S egy letűnt kor mementója, amikor a túlságosan szigorú szabályok még nem ölték ki a változatosságot és sokszínűséget az autósportból. Amikor két gyártó homlokegyenest ellenkező úton közelíthetett meg egy problémát és a vége mégis az lett, hogy autóik tizedmásodpercekért birkóztak egymással a pályákon. Amikor a monte carlói szezonkezdetnél külsőre alig tudunk különbséget tenni a mai WRC-k között, akkor jusson eszünkbe, hogy volt amikor egy 3 méteres Mini és egy V8-as Ford Falcon feszült egymásnak ugyanott.

11. Saab 96 V4

s96v4.jpg

A Saab mindig is egy különc márka volt, de valahogy mégis működött ez a felfogás. A 96-os még messziről sem hasonlított egyik konkurens raliautóra sem, mégis sikeres tudott lenni. Ugyan sikerei főleg a skandináv és brit versenyekre korlátozódtak, de olyan nevekkel a volánnál, mint Stig Blomqvist, Per Eklund és Simo Lampinen, biztos vagyok benne, hogy máshol is komoly erőfeszítésekre kényszerítette volna az ellenfeleket. Ha a Mininél felhozhatjuk a mai autók többségéből hiányzó karaktert, akkor ez itt hatványozottan igaz, a Saab 96 egy roppant erős karakter.

Az előző részek elérhetőek itt: 21-30, 31-40.

A bejegyzés trackback címe:

https://fotura.blog.hu/api/trackback/id/tr28408732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.