Forma.Túra.Rali.

Jacky Ickx, a sokoldalú zseni

2015. szeptember 03. - eszgbr

Jacky Ickx pályafutása, túlzás nélkül állíthatom, páratlan. A többségnek valószínűleg hat Le Mans-i győzelme ugrik be először, de a belga az autósport sokkal több formájában kipróbálta magát. Ez az ő idejében természetesnek számított, ám Ickx mindenhol kiemelkedőt alkotott a Formula-1-től Le Mans-on át a Párizs-Dakarig. Mindegy volt neki milyen autóval, milyen versenyen indult, szinte mindig a legjobbak között volt. Hosszú pályafutása során számtalan típussal versenyzett, ezek közül próbálom bemutatni a legjelentősebbeket és legérdekesebbeket.

ickx_fordmustang_1965.jpg

FENT: Jacky Ickx egészen fiatalon belecsöppent a motorsportok világába, apja ugyanis motorversenyekről tudósított és rendszerint magával vitte fiait is a futamokra. Jacky öccse, Pascal is autóversenyző lett később. Jacky triálmotorokkal kezdte és hamarosan Európa-bajnoki címet nyert 50 cm³-ben, majd átnyergelt a túraautókra. 1965-ben egy Lotus Cortinával belga bajnok lett, a képen látható Ford Mustanggal pedig megnyerte az Európa-bajnokság Divízió 3-as címét. Ekkor még csak 20 éves volt.

LENT: A következő évben számos típust kipróbálva indult különböző túra- és sportautó futamokon. A Fordokkal elért sikerei kikövezték az utat Le Mans-ba, ahol az Essex Wire csapat Ford GT40-esével állhatott rajthoz. Jochen Neerpasch-sal 154 kört teljesítettek mielőtt a motor megadta volna magát. A sikertelen verseny ellenére Ickx bekerült a topkategóriás versenyzés vérkeringésébe.

ickx_fordgt40_1966.jpg

ickx_bmw2000ti_1966.jpg

FENT: 1966-ban Daytona és Le Mans mellett egy harmadik 24 órás versenyen is rajthoz állt, Spában. Hubert Hahnéval a BMW gyári csapatának 2000 TI-jét vezette és a páros meg is nyerte a rangos versenyt. Ickx igazi mestere volt az ardenneki pályának, pályafutása során számos alkalommal nyújtott kiemelkedő teljesítményt ott.

LENT: Tehetségére John Wyer is felfigyelt és 1967-ben szerződtette csapatához. A Gulf olajtársaság támogatását élvező istálló saját autót fejlesztett erre az évre: a Mirage M1 tulajdonképpen egy áttervezett és könnyített GT40 volt. Ickx Dick Thompsonnal megnyerte az esős spa-i 1000 km-es világbajnoki futamot és az év során még három győzelmet aratott az autóval.

ickx_miragem1_1967.JPG

ickx_matrams5f2_1967.jpg

FENT: Habár a sportautók között is megbízhatóan szerepelt, az igazi áttörést a formula-autók hozták meg számára. 1966-ban Ken Tyrrell lehetőséget adott neki F2-es csapatában és rajthoz állhatott a Formula-1-es Német Nagydíjon. Akkoriban az irdatlan hosszú pálya és a foghíjas F1 mezőny miatt F2-es autók is indulhattak a Nürburgringen. Ickx versenye hamar véget ért, már az első körben összeütközött John Taylorral, aki később belehalt sérüléseibe. Ickx pályafutását sajnos végigkísérték a tragikus balesetek.

A szerencsétlen bemutatkozás ellenére Tyrrell szerződtette a következő évre és Ickx meghálálta a bizalmat: a képen látható Matra MS5-tel megnyerte az F2-es Európa-bajnokságot. A világ akkor jegyezte meg végérvényesen a nevét, amikor újra lehetőséget kapott a Német Nagydíjon egy MS7-tel. Ickx Jim Clark és Denny Hulme kivételével minden F1-es pilótát maga mögé utasított az időmérőn, de mivel csak F2-es autóval indult, mindenképpen a nagyok mezőnye mögül kellett rajtolnia. Ickx-et ez sem zavarta, négy kör elteltével már az ötödik helyen haladt. Tizenkét kör után eltört a felfüggesztése és kiesett, de zseniális teljesítményére mindenki felfigyelt.

LENT: Egy hónappal később már egy F1-es Cooper-Maseratit vezetett Monzában és első királykategóriás autóval futott versenyén pontot szerzett, hatodikként intették le. Ickx még egyszer beülhetett a T81B-be, de Watkins Glenben túlmelegedés miatt ki kellett állnia.

ickx_coopert81b_1967.jpg

ickx_ferrari312_1968.jpg

FENT: Bravúros bemutatkozása Ferrari-szerződést ért számára 1968-ban. Az idénye nem indult jól, az első két futamot nem tudta befejezni, Monacóban pedig nem is indult, de a negyedik versenyen, Spában megtört a jég és felállhatott a dobogóra. Rouenben esős körülmények között megszerezte első győzelmét, két percet verve a közvetlen üldözőjére és a harmadik helytől lefelé mindenkit lekörözve. További két-két harmadik és negyedik hellyel negyedikként végzett a világbajnokságon.

LENT: A Ferrari mellett párhuzamosan versenyzett John Wyernél is, a saját autós próbálkozás után visszatértek a GT40 Mk.I-hez. 1968-ban három futamot nyert Ickx, köztük természetesen a spa-i 1000 km-est. Wyer nem tett le arról, hogy saját autóival is sikereket érjen el, de az 1969-re fejlesztett 3 literes M2 és nyitott változata az M3 sikertelen próbálkozásnak bizonyult. A legnagyobb versenyeken továbbra is a jól bevált GT40-est favorizálták és Ickx Jackie Oliverrel megnyerte előbb a Sebringi 12 órást, majd júniusban a Le Mans-i 24 órást is.

Utóbbi sikere igazán fantasztikus volt. Ickx túl veszélyesnek tartotta a hagyományos le mans-i rajtot, amikor a versenyzők a rajtjelre autóikhoz futnak és kaotikus módon mozgásra bírva a gépeket elindulnak. Tüntetőleg komótosan odasétált autójához, beült, gondosan becsatolta biztonsági övét és miután mindenki elviharzott, elindult.  Aggályai bizonyítást nyertek, amikor a brit John Woolfe már az első körben halálos balesetet szenvedett, részben azért, mert a nagy sietségben nem csatolta be rendesen az övét. A következő évben Le Mans-ban is áttértek az állórajtra.

A verseny drámai csatában dőlt el Ickx és a porschés Hans Herrmann között. Az utolsó körökben oda-vissza előzték egymást, a legutolsó körben a belga maga elé engedte ellenfelét azt színlelve, hogy fogytán van az üzemanyaga. A Mulsanne egyenesben végig a Porsche szélárnyékában autózott, majd a végén visszaelőzte és a célig már nem is hagyta magát megelőzni, mintegy 120 méteres előnnyel nyert.

ickx_fordgt40_1969.jpg

ickx_brabhambt26a_1969.jpg

FENT: John Wyer és a Gulf attól tartott, hogy a Ferrari a sportkocsikra is kiterjeszti együttműködését Ickx-szel, ezért jobb szerették volna egy Ford-motorokat használó csapatban látni, így 1969-re átigazolt a Brabhamhez. Az év megint nem kezdődött jól, de az idény közepétől fokozatosan javult a teljesítménye. Franciaországban harmadik, Angliában második lett, majd nyert Németországban és Kanadában, végül a szezonzáró mexikói futamon ismét második lett és Jackie Stewart mögött másodikként zárt a bajnokságban. Mindezek ellenére 1970-re ismét aláírt a Ferrarihoz.

LENT: 1970-ben a Ferrari minden erejét latba vetette, hogy ismét megnyerje Le Mans-t és a világbajnokságot. Enzo Ferrari az előző évben eladta cége 50%-át a Fiatnak, hogy finanszírozni tudja az 512 S fejlesztését. Az új autó kétségkívül júl sikerült, de a Porsche a továbbfejlesztett 917-tel előttük járt, a Ferrari egyedül Sebringben tudta megverni a németeket. Ickx harmadik lett Daytonában és Monzában, második Spában. Le Mans katasztrofálisan kezdődött a Ferrari számára, már a verseny korai szakaszában négy autót vesztettek egy balesetnek köszönhetően. Este komolyan esni kezdett, eljött Ickx ideje. Az éjszaka folyamán felkapaszkodott a második helyig, de a 142. körben a Ford-sikánban kicsúszott és összetörte a Ferrarit, a balesetben egy pályabíró életét vesztette. A Ferrari Le Mans-t és a vb-t is elbukta a Porschével szemben. Ickx év végén a bajnokságon kívüli Kyalami 9 óráson győzelemre vezette az új 512 M-et, de a típus gyári támogatás nélkül esélytelen volt a tovább erősödő konkurenciával szemben a következő évben.

ickx_ferrari512s_1970.jpg

ickx_ferrari312b_1970.jpg

FENT: A Ferrarinál júniusig Le Mans-ra készültek, így kevesebb figyelem jutott az F1-es csapatra. Meg is látszott Ickx teljesítményén, az első hét futamon mindössze egy pole-t és egy harmadik helyet tudott felmutatni. A szezon második felében rohamosan javulni kezdett a 312B (a képen) megbízhatósága, motorerő terén pedig rendszerint fölényben voltak az olaszok a Cosworth V8-ast használó konkurensekkel szemben. Az utolsó hat versenyből hármat megnyert, egyszer második, egyszer negyedik lett, de így sem tudta megelőzni a Monzában halálos balesetet szenvedő Jochen Rindtet és újra a bajnokság második helyén zárt.

A következő években visszaesett a csapat teljesítménye, Maranellóban inkább a hosszútávú versenyekre koncentráltak, a 312B2 gyatra megbízhatósága nem tette lehetővé, hogy Ickx a világbajnoki címért küzdhessen. 1971-ben és '72-ben még egy-egy győzelemmel negyedik lett, de '73-ra már annyira elavulttá vált az autó, hogy a belga dobogóra sem tudott állni.

LENT: Mindeközben az F1-es autó motorját felhasználva a Ferrari megalkotta történetének egyik legjobb versenyautóját, a 312PB-t. 1971-ben még inkább csak tesztjelleggel vettek részt a sportkocsi vb futamain és várták, hogy eljöjjön az ő idejük. A szezon végén ugyanis betiltották a nagy 5 literes autókat, mint a Porsche 917 vagy a Ferrari 512 és a 3 literes autóké lett a terep. 1972-ben a 312PB minden futamot megnyert, amelyen rajthoz állt és visszaszerezte a világbajnoki címet. Ickx hat győzelemből vette ki a részét, köztük a Daytonában és Sebringben aratott sikerekből. Le Mans-ban azonban nem állt rajthoz a Scuderia.

1973-ban a Matra-Simca istálló jelentősen megerősödött és komoly versenyt vívtak a Ferrarival a bajnoki címért. Ickx Brian Redmannel nyert Monzában és a Nürburgringen, de Le Mans-t és a bajnokságot is elbukták a franciákkal szemben. Év végén Enzo Ferrari a sportkocsi program megszüntetése mellett döntött, hogy a jövőben minden erőforrást a Forma-1-re fordíthassanak.

ickx_ferrari312pb_1973.jpg

ickx_mclarenm23_1973.jpg

FENT: A Ferrari teljesítménye a '73-as Brit Nagydíjon érte el azt a pontot, aminél már nem volt lejjebb. Ickx 19. lett az időmérőn és a futamon is csak a 8. helyig tudott felkapaszkodni. Úgy döntöttek a következő három futamon nem állnak rajthoz, a 312B3 egy rettentően korszerűtlen konstrukció volt és közben a másik fronton a Matra is szorongatta őket. Ickx nem akarta kihagyni egyik kedvenc pályáját, úgyhogy a Német Nagydíjra leszerződött a McLarennel. A mezőny egyik legkorszerűbb autójának számító M23-assal negyedik lett az időmérőn, a futamon pedig a két Tyrrell mögött a harmadik helyen végzett. A Ferrari Monzában tért vissza, de Ickx ismét csak egy nyolcadik helyet bírt kipréselni az autóból és a futam után dobbantott a vörösöktől. A szezonzárót Frank Williams Iso Marlboro csapatánál teljesítette, hetedik lett.

LENT: 1973 végén visszatért a túraautózáshoz, beugróként szerepelt a BMW gyári csapatában, ahol a rendkívül ütőképes 3.0 CSL-t vezethette. Az együttműködés a következő évben is folytatódott, Hans-Joachim Stuckkal megnyerte az Eb salzburgringi futamát.

ickx_bmw3_0csl_1974.jpg

ickx_lotus72e_1974.jpg

FENT: Ickx az utolsó ferraris évében lejtőre került és az sem segített rajta, hogy a következő évre leszerződött a Lotus-szal. Az egykor forradalmi 72-es már ötödik évét taposta, a váltómodellnek szánt 76-os pedig roppant gyengére sikerült, így visszatértek a 72E-hez. Ickx helyzetét az sem segítette, hogy csapattársa a szupergyors Ronnie Peterson volt, aki az időmérőkön és a versenyeken is többnyire előtte végzett. Jacky mindössze két harmadik helyet tudott felmutatni, miközben csapattársa két futamot is nyert. A következő év még rosszabb volt: a Lotus még mindig a 72E modellt használta és Ickx az idő előtt leintett Spanyol Nagydíjon elért második helyén kívül nem tudott pontot szerezni. A szezon közepén otthagyta a Lotust és abban az évben már nem is indult több nagydíjon. A következő három évben a Wolfnál és az Ensignnál próbálkozott sikertelenül, pontot sem tudott szerezni. A Forma-1-ben leáldozott neki, karrierjét más helyen kellett megújítania.

LENT: 1974-ben egy világbajnoki futam erejéig beugrott a Matrához, hol máshol, mint Spában és Jean-Pierre Jarier-vel győzelemre vezette az MS670C-t.

ickx_matrams670c_1974.jpg

ickx_alfaromeot33tt12_1975.jpg

FENT: Sikertelen F1-es szereplését sportautós kirándulásokkal feledtette, 1974-75-ben az Alfa Romeónál is vállalt néhány futamot. Első évében Monzában második, Zeltwegben ötödik lett a T33TT12-vel, a következő szezonban Mugellóban és Spában is másodikként intették le, utóbbi versenyen készült a fenti kép is.

LENT: Régi főnöke, John Wyer akkor nyújtott segítő kezet neki, amikor a legnagyobb szüksége volt rá: felkérte, hogy a '75-ös Le Mans-i 24 óráson vezesse az egyik Mirage GR8-at. Váltótársa Derek Bell lett, akivel versenyzett már együtt, de Le Mans-ban ez volt az első alkalom, hogy ugyanazon az autón osztoztak. Azon a típuson, amelyet egyikük sem vezetett még Le Mans előtt, sőt Ickx utána sem soha. A két vérprofinak ez nem okozott gondot, kipufogóproblémáik ellenére egy kör előnnyel megnyerték a versenyt a hasonló gondokkal küzdő Ligier előtt.

ickx_miragegr8_1975.jpg

ickx_porsche935_1976_b.jpg

FENT: Ickx a lehető legjobbkor csatlakozott az egész pályás letámadásra készülő Porschéhez. 1976-ban mutatták be a 935-ös és 936-os modelleket, melyek kategóriáik legjobb autóinak bizonyultak. Ickx és Jochen Mass három világbajnoki futamot nyert a 935-össel és nagyban hozzájárultak a Porsche bajnoki címéhez. Egy évvel később a továbbfejlesztett 935/77-tel újabb három első helyet szereztek és a belga megnyerte a DRM hockenheimi versenyét is.

LENT: A 936-ossal még nagyobb sikereket ért el. Mass-szal a nyitott prototípusok világbajnokságán is nyert három futamot és a Martini Porsche ezt a címet is behúzta. Le Mans-ban Gijs van Lenneppel ült össze és a két egykori győztes tetemes, tizenegy körös előnnyel megnyerte az 1976-os versenyt.

ickx_porsche936_1976.jpg

ickx_porsche936_1977.jpg

FENT: Mivel már nem maradt bizonyítani valója, a Porsche 1977-ben csak Le Mans-ban indította a 936-ost. Ickx eredetileg a 3-as rajtszámú autót vezette Henri Pescarolóval, de motorhiba miatt feladni kényszerültek a versenyt. A csapatvezetés azonban nem kímélte Ickx-et és beültették az eredetileg Hurley Haywood és Jürgen Barth vezette 4-es számú kocsiba. Ickx a 42. helyen vette át az autót és a fő ellenfél Renault-Alpine-ok motorproblémáit kihasználva az első helyig verekedte fel magát. Nem sokkal a leintés előtt Barth motorhibával behozta az autót a boxba. Az egyik henger megadta magát, de valahogy el kellett jutni a célig, ráadásul egy meghatározott köridőt is hozni kellett, hogy értékelhető legyen az autó egész napos teljesítménye. A mérnökök egy stoppert ragasztottak a kormány közepére, Barth így a még éppen elfogadható leglassabb tempóban teljesített két kört és megnyerték a versenyt. Ickx ezt tartja pályafutása egyik legnagyobb győzelmének.

LENT: '77-ben Ickx meghívást kapott Allan Moffattől Ausztrália legendás versenyére, a Bathursti 1000 km-esre. Ickx aligha bánta, hogy igent mondott, Moffattel győzelemre vezették a Ford XC Falcont, megelőzve a csapat másik autóját. Moffat a verseny végén csapatutasítással döntött a sorrendről, nemcsak azért, hogy egy igazán szép befutót produkáljanak, de azért is, mert saját autója fékproblémával küzdött...

ickx_fordxcfalcon_1977.jpg

ickx_porsche935_78_1978.jpg

FENT: Természetesen Ickx sem hagyta ki a lehetőséget, hogy vezesse a 935 legbrutálisabb változatát, a Moby Dicknek keresztelt 935/78-at. A silverstone-i 6 óráson Mass-szal tönkreverték a mezőnyt. Le Mans-ban visszatért a 936-hoz, de ezúttal be kellett érnie a második hellyel Pironi és Jaussaud Renault-ja mögött.

LENT: 1979-ben a Porsche csak Le Mans-ban indított gyári csapatot, így Ickx-nek rengeteg ideje maradt máshol versenyezni. Jim Hall felkérte, hogy a Can-Am-ben vezessen csapatánál és Jacky az 5 literes Chevy motorral szerelt Lola T333CS-sel kilenc futamból ötöt behúzva megnyerte a bajnokságot.

ickx_lolat333_1979.jpg

ickx_ligierjs11_1979_b.jpg

FENT: 1979-ben még utoljára lehetőséget kapott, hogy egy ütőképes autót vezethessen a Forma-1-ben. A sárkányrepülő balesetben megsérült Patrick Depailler helyére ugrott be a Ligier-hez. A JS11 a Ferrari 312T4 és a Williams FW07 mellett a mezőny legjobb konstrukciójának számított, Laffite két, Depailler egy futamot nyert vele. Ickx viszont mindössze kétszer tudott pontot szerezni, Nagy-Britanniában hatodik, Hollandiában ötödik lett, a többi versenyen nem ért célba. A szezon végeztével végleg felhagyott az együléses versenyzéssel.

LENT: A '79-es Le Mans-on kizárták Ickx-ék autóját, miután külső segítséget vettek igénybe a pályán. A mozgalmas év után úgy döntött vissza vesz a tempóból és 1980-ban egyedül Le Mans-ban állt rajthoz, Reinhold Joest Porschéjével második lett. A verseny után bejelentette visszavonulását, de pár hónap múlva megváltoztatta döntését. 1981-ben már ismét teljes gyári támogatással vezethette Le Mans-ban a legújabb Porsche 936-ost és régi-új csapattársával, Derek Bellel újabb fölényes győzelmet aratott (a képen).

ickx_porsche936_1981.jpg

ickx_porsche956_1982.jpg

FENT: Ickx nagyon jól döntött, amikor mégsem hagyta abba a versenyzést, hiszen a hosszútávú versenyzés épp az újabb aranykora küszöbén állt. 1982-ben bevezették a C-csoportot, a Porsche pedig tarolt a 956-tal. Ickx Bellel megvédte címét Le Mans-ban, ezzel már hat győzelemnél járt, amit a mai napig egyedül Tom Kristensen tudott felülmúlni. Ickx nyert még Spában, Fujiban és Brands Hatch-ben, így megnyerte az egyéni világbajnokságot, a Porsche pedig a gyártók versenyét.

Egy évvel később a címvédéshez elég volt a Nürburgringen és Spában nyernie, Le Mans-ban ezúttal meg kellett elégednie a második hellyel.

LENT: A pályaversenyzés mellett egyre jobban foglalkoztatta a tereprali, a Párizs-Dakar-ralin először 1981-ben vett részt egy Citroennel. Egy évvel később egy Mercedes 280 GE-t vezetve hét szakaszgyőzelmével is csak az ötödik helyen tudott befutni. '83-ban már semmi nem állíthatta meg, öt szakaszsikerrel megnyerte a világ legkeményebb versenyét.

ickx_mercedes280ge_1983.jpg

ickx_porsche962c_1985.jpg

FENT: 1984-ben nem sikerült másodszor is megvédenie vb-címét, két győzelemmel csak harmadik lett csapattársai, a roppant tehetséges Stefan Bellof és Jochen Mass mögött. Le Mans-t a Rothmans Porsche bojkottálta, mert a szervező ACO-val nem tudtak megállapodni a felhasználható üzemanyag mennyiségét illetően. 1985-ben a gyári csapat bemutatta az új 962C-t, amellyel folytatták sikeres szereplésüket a világbajnokságon. Ickx nyert Mugellóban és Silverstone-ban, de Le Mans-ban motorhiba miatt be kellett érnie a tizedik hellyel. Spában vezetett, amikor Bellof a Brun Motorsport 956-osával utolérte. A német feltehetően a Kemmel egyenesben akart előzni, ehhez pedig az Eau Rouge-ban akart minél jobb pozíciót kialakítani. A domb alján Ickx bal oldalára húzódott, de a két autó összeért és mindketten a védőkorlátba csapódtak. Ickx sértetlenül szállt ki autójából és rögtön Bellof segítségére sietett. A német olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy életét már nem sikerült megmenteni. Ickx folytatta a versenyzést és a szezonzáró selangori versenyt meg is nyerte, de év végén bejelentette, hogy visszavonul a pályaversenyzéstől.

LENT: 1984-ben a Porsche is gyári csapatot indított a Dakaron, előbb a 911-est, majd a 959-est (a képen) használták erősen terepesítve. Ickx három alkalommal indult a csapattal, legjobb eredményét 1986-ban érte el, amikor második lett a csapattárs René Metge mögött. A következő két évben Ladával versenyzett, meglehetősen sikertelenül.

ickx_porsche959_1985.jpg

ickx_peugeot405t16_1989.jpg

FENT: 1989-ben jutott újra ütőképes autóhoz, a Peugeot gyári csapatában a 405 T16-ot vezethette. Három szakaszgyőzelemmel esélyes volt a végső sikerre, de a csapatsorrend ezúttal nem neki kedvezett. Ari Vatanen vezető pozícióban felborult, Jean Todt pedig jobbnak látta, ha lecsillapítja a kedélyeket, még mielőtt elbuknák a győzelmet. A két pilóta között pénzfeldobás döntött, a finn javára, így Ickx-nek be kellett érnie a második hellyel.

LENT: A következő évben átigazolt a Citroenhez, bár a Dakaron ismét Ladával indult: a Nivát felváltó Samarával egy szakaszt megnyerve a hetedik helyen zárt. 1991-ben is jól ment, míg ZX-e ki nem gyulladt, a tűz miatt kénytelen volt feladni a versenyt. 1992 nem a franciák éve volt, kikaptak a Mitsubishitől, Ickx szakaszgyőzelem nélkül a hatodik helyen végzett. Ralis pályafutásának is egy tragédia vetett véget: a Fáraó-ralin felborult, az autó kigyulladt, navigátora, Christian Tarin pedig olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy nem tudták megmenteni az életét. Ickx a teljes visszavonulás mellett döntött.

ickx_citroenzx_1991.jpg

Ha valakinek vérében van a versenyzés, egyszerűen nem tudja abbahagyni. 1995-ben visszatért a Dakarra, a 18. helyen végzett. Két évvel később a nyomdokaiba lépő lányával, Vaninával részt vett a Spa-i 24 órás túraautó-versenyen, két évvel később pedig ketten teljesítették a Párizs-Dakar-Kairó ralit. 55 évesen Ickx ténylegesen is visszavonult, bár veteránversenyeken és fesztiválokon rendszeresen beül régi versenyautói volánja mögé.

A bejegyzés trackback címe:

https://fotura.blog.hu/api/trackback/id/tr847737680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.