Az elmúlt egy hónapban, de igazából a nyár nagy részében alig foglalkoztam a bloggal, amiben közrejátszott a foci Eb és az olimpia is, de leginkább a lustaság. Az előbbi kettő amúgy sem mentség egy autós blognál. A mai nappal viszont kezdetét vette az ősz, az utolsó évszak amikor még zajlik az élet a motorsportok körül, így érdemes egy pillantást vetni a nyár második felének versenyeire. (Oké, úgyis tisztában van mindenki, hogy mi történt az elmúlt futamokon, az elmaradt posztok pótlása csak a lelkiismeretem megnyugtatása végett történik.)

Hockenheimben még mindig Alonso állt a reflektorfényben, Silverstone után ismét megszerezte az első rajtkockát, de ezúttal ki is tartott a futam végéig.

Mark Webber szezonbeli második győzelmét aratta a Brit Nagydíjon, miután négy körrel a leintés előtt megelőzte a rajt-cél győzelem felé haladó, de a gumikkal kevésbé jól taktikázó Alonsót. Vettel harmadik, Massa negyedik, Hamilton hazai pályán csak nyolcadik lett.

Fernando Alonso hazai pályán a 11. helyről rajtolva és hatalmasat versenyezve nyert, ezzel ő az első aki idén kétszer is felállhatott a dobogó legfelső fokára, ahol Kimi Raikkönen és Michael Schumacher társaságát élvezhette. Vettel, Grosjean és Hamilton is kiesett.

Fernando Alonso nem véletlenül nyilatkozott biztatóan a kiábrándító időmérő után, ahol csak a 11. rajthelyet szerezte meg. Kiválóan rajtolt és a verseny első harmadában rendkívül agresszíven nyomult előre a mezőnyben. Azonban ez még nem feltétlenül lett volna elég a győzelemhez, hiszen Vettel ekkorra már tetemes előnnyel vezetett a második Grosjean előtt, ekkor azonban jött az első szerencsés körülmény, ami még inkább a spanyol malmára hajtotta a vizet. Vergne és Kovalainen ütközése után beküldték a Safety Cart, így Vettel előnye semmivé lett. Ekkor a mezőny többsége megejtette a soron következő kerékcseréjét, aminél a McLaren szerelői ismét hibáztak, így Alonso a boxban megelőzte Hamiltont, majd az újrarajtoltatás után rögtön elment Grosjean mellett is és megindult az immáron kézzelfogható győzelem felé. A 33. körben jött a következő fontos momentum: Vettel alatt generátorhiba miatt megállt a Red Bull-Renault, Alonso tehát már vezetett, de ott lebegett felette a kérdés, vajon kibírják-e a gumijai a verseny végéig, főleg ha még védekezésre is kényszerül a lotusos Grosjeannal szemben. A 40. körben a francia is kiesett a generátor meghibásodása miatt, így már tényleg csak a 3-4 másodperccel mögötte haladó Hamilton-Raikkönen duóval kellett foglalkoznia. Ők viszont inkább egymással voltak elfoglalva, így Fernando szenzációs győzelemmel örvendeztethette meg a spanyol közönséget. Nem véletlen, hogy tőle soha nem látott érzelmi kitörést mutatott, előbb az autóban, majd a dobogón is elsírta magát, a tribün előtt az autóból való kiszállás pedig példátlan a maga nemében. Formula-1-es versenyen hasonló összeborulást a szurkolókkal talán Ayrton Sennától láthattak utoljára a nézők.

Sebastian Vettel Bahreinben megszerezte a Red Bull idei első győzelmét, ezzel a negyedik versenyen a negyedik különböző győztest ünnepelhettük, mind a pilóták, mind a csapatok tekintetében. A dobogó két alsóbb fokára a Lotus-Renault két versenyzője, Kimi Raikkönen és Romain Grosjean állhatott fel, bizonyítva, hogy a fekete-arany festésű autók is esélyesek lehetnek a futamgyőzelemre. Ha nekik is összejönne, akkor bezárulna a kör és az előszezoni tesztek alapján az első ötbe sorolt istálló mindegyike nyerhetne.

Eddig egészen szenzációsan alakul a 2012-es szezon, de ezt még párszor biztos elmondja minden rajongó, teszem hozzá teljesen jogosan. Az egész mezőnyben annyira kicsik a különbségek a csapatok és pilóták között, hogy a változó időjárás és az arra érzékenyen reagáló Pirelli gumik hétről hétre átrendezik az erősorrendet. A száraz, de a szokásosnál hűvösebb bahreini időjárás ezúttal a Red Bullnak és a Lotusnak kedvezett leginkább. Az időmérőn még a két McLaren is ott toporgott a pole-ra esélyesek között, de a versenyen visszaesett a teljesítményük és a közvetlen élmezőny mögött a Ferrarikkal küzdöttek a maradék pontokért. Eközben Vettel az élről rajtolva és a leggyorsabb kört is megfutva rajt-cél győzelmet aratott, egyedül a 11. helyről gejzírként feltörő Raikkönen jelentett rá veszélyt, de egy sikertelen előzési kísérletet leszámítva ő is csak az Infiniti feliratot nézhette a címvédő autójának hátsó szárnyán. Romain Grosjean a kiváló 7. rajtkockát váltotta élete első dobogós helyezésére, a győzelem elszalasztását fájlaló finn csapattársával ellentétben ő felhőtlenül boldognak tűnt a leintés után. Mark Webber a negyedik versenyen a negyedik negyedik helyét hozta, a pontversenyben viszont már negyedik harmadik.

Nagyszerű futammal vette kezdetét a 2012-es formula-1-es idény, volt itt minden: előzések, műszaki hibák, meglepetések és csalódások, dráma az utolsó körben... Magát a versenyt nem kívánom részletesen ismertetni, azt máshol mások már színvonalasabban megtették, inkább csak pár gondolatot osztanék meg a versenyzőkről és a csapatokról.

McLaren

A wokingiak egyértelműen a mezőny élén kezdték az évet, az időmérőt uralták és a versenytempójukkal sem volt gond. Jenson Button az első kanyartól kezdve oktatta a mezőnyt, gyakorlatilag senki nem jelentett komoly veszélyt rá, ha volt hiányérzetünk a verseny után, az legfeljebb azért lehetett, mert a győzelemért nem folyt komoly harc. Lewis Hamiltonnak már rázósabb volt a versenye, nem elég, hogy a csapattárs lerajtolta, végül még Vettel is elé került, így érthető, hogy nem volt őszinte a mosolya a dobogón. Az autó nem csak szép, de gyors is, a McLaren az év eleji teszteknek megfelelően az év egyik favoritja lehet.