Egy hét múlva ilyenkor talán már azt is tudjuk, ki nyeri az idei rali-világbajnokságot, most azonban még csak az esélyeket latolgathatjuk. Mielőtt megtennénk tétjeinket Loebre vagy Hirvonenre, lássuk mi történt az elmúlt tíz hónapban:

Egy szép új kor eljövetele

Az FIA megelégelte az elmúlt évek horribilis összegeket felemésztő kétszereplős show-ját és a költségcsökkentés illetve a sport népszerűbbé tétele érdekében változásokat eszközölt a szabálykönyvben. A legfontosabb változás a 2 literes motorok száműzése volt a WRC-kből, az új autók 1,6 literes, közvetlen befecskendezéses turbómotort kaptak, ettől nem csak a költségek csökkenését várják, de jobban is illik a downsizing jegyében tervező gyártók elképzeléseibe, így a jövőben újabb márkák csatlakozhatnak a sorozathoz. A kisebb motorok papíron ugyanúgy 300 lóerőt teljesítenek, mint a két literesek, nyomatékuk 400 Nm körül alakul. Maguk az autók az S2000-es autókon alapulnak, a motoron kívül a fejlettebb aerodinamikai csomag jelent különbséget. 2011-től tilos a különleges anyagok (titán, magnézium, kerámia stb.) használata, kivéve, ha már az alapot adó autóban is megtalálhatóak. A differenciálművek ezentúl csak mechanikusak lehetnek és száműzték a kormány mögötti lamellákkal kapcsolható váltót is. A minimális tömeg 1200 kg-ra csökkent (1350 kg sofőrrel és navigátorral), eltörölték a 4 méteres hosszminimumot is, így kisebb modellek is felhasználhatóak a versenyautók alapjául. A gyártók ki is használták a lehetőséget, a Citroen a C4-est a DS3-ra, míg a Ford a Focust a Fiestára cserélte. Mivel a korábbi gumiszállító Pirelli a Formula 1-be távozott, az autók idén Michelin gumikon futnak.

Az új WRC-k legkönnyebben a nagyobb hátsó szárny alapján különböztethetőek meg az S2000-esektől. (Balra a Ford Fiesta S2000, jobbra a Ford Fiesta RS WRC)

A sport népszerűsítése érdekében bevezették az ún. Power Stage-et: a ralik utolsó szakaszát bekamerázzák és a versenyen legjobban teljesítő 12 versenyzőt élőben közvetítik a televízióban. (Magyarországon a DigiSport csatornán láthatóak mind a Power Stage-ek, mind a versenyek összefoglalói.) Hogy elkerüljék a biztonsági autózást, a PS első három helyezettje extra pontokat kap 3-2-1 sorrendben. A naptár négy ponton változott: Szardínia és Argentína valamint az Akropolisz visszatért egy év kihagyás után Bulgária, Japán és Törökország helyett, a megállapodásuk alapján pedig idén Ausztrália rendezett versenyt, míg Új-Zéland pihent.

Svéd-rali (február 10-13.)

Az év eleji tesztek alapján a Citroen és a Ford a szokásosnál is közelebb volt egymáshoz, így mindenki fokozott figyelemmel várta a szezon nyitányát. Ami Svédországban történt, arra viszont nem sokan számíthattak. A Suzuki hamvába holt kísérletéből ismert Per-Gunnar Andersson megnyerte a karlstadi szuperspeciált és a versenyen először és utoljára vezette az összetettet. A meglepetések java azonban még csak most következett! Az első öt szakaszon hol Andersson, hol a szintén fordos Mads Ostberg győzött. Andersson azonban hiába volt gyors, hibázott és visszacsúszott a középmezőnybe. Az első nap végén azért megvillantak a gyári pilóták is: Latvala és Ogier is nyert egy szakaszt, de összetettben még Ostberg vezetett Hirvonen és Petter Solberg előtt. A második napon aztán megindult Loeb is és a 9 szakaszból négyet megnyert, így a nap végére feljött a hatodik helyre. De látszott, hogy ez most nem a francia világbajnok hétvégéje. A 10. szakasz után Hirvonen átvette a vezetést a fiatal norvégtól, a nap végén Hirvonen, Ostberg, Solberg, Latvala, Ogier volt a sorrend. Vasárnap is a fordosok diktálták a tempót, Hirvonen nyerte az első három szakaszt, majd Latvala kettőt, de az utolsó szakaszon ismét a Citroenek voltak a legjobbak. A Power Stage-et Ogier nyerte Loeb és Latvala előtt, így ők gyarapodhattak plusz pontokkal. A ralit azonban Mikko Hirvonen nyerte, mindössze 6,5 másodperccel az élete legjobbját futó  Ostberg és csapattársa, Jari-Matti Latvala előtt. A Citroenek közül Ogier végzett előkelőbb helyen (4.), míg Loeb-öt (6.) a privátként induló Solberg (5.) is megelőzte. A verseny egyik meglepetésembereként szolgáló Andersson végül visszaküzdötte magát a 7. helyre, megelőzve a 2007-es Formula 1-es világbajnok Kimi Raikkönnent. A verseny izgalmait fokozta, hogy Petter Solberget a svéd rendőrség gyorshajtáson kapta, ezért 48 órás haladékkal bevonták a jogosítványát. A haladék pont az utolsó szakasz előtt járt le, így a Power Stage-en navigátora, Chris Patterson vezetett, így tudta őket megelőzni Sébastien Ogier az összetettben.

Az élmezőny állása a verseny után (helyezésért kapott pontok + Power Stage pontok): 1. Hirvonen (FIN), Ford 25 pont 2. Ostberg (NOR), Ford 18p 3. Latvala (FIN), Ford 15+1p 4. Ogier (FRA), Citroen 12+3p 5. P. Solberg (NOR), Citroen 10p 6. Loeb (FRA), Citroen 8+2p

Mexikó-rali (március 3-6.)

Amilyen izgalmas és szoros volt a svédországi forduló, akkora fölénnyel bírt Mexikóban a Citroen. Az első szakaszt nem meglepő módon Petter Solberg nyerte, utána viszont a két francia párharcáról szólt a verseny. Az első napon kettesével nyerte a szakaszokat Ogier és Loeb, összetettben Ogier vezetett, Loeb csak egy szakasz erejéig állt az élen. Hirvonen szépen lassan felkúszott a harmadik helyre, míg Latvala a 4. szakaszon összeszedett bő két perces hátrányát farigcsálta. A második napon Loeb kezdett jobban, átvette a vezetést is, de Ogier a 15. szakaszon ismét az élre állt és a nap végéig meg is tartotta pozícióját, annak ellenére, hogy egész nap nem nyert szakaszt. A harmadik nap elején azonban hibázott, így az élről kényszerült kiállni. Loeb innen már nyugodtan behozta és ötödször nyert Mexikóban. Az utolsó két szakaszon a két fordos osztozott, a Power Stage-et Hirvonen nyerte Loeb és Solberg előtt. Loeb tehát győzött, Hirvonen, Latvala és Solberg előtt, míg Ogier már a vb korai szakaszában jelentős hátrányba került. A svédországi hős Ostberg ötödik lett.

Az élmezőny állása a verseny után: 1. Hirvonen 43+3p 2. Loeb 33+4p 3. Latvala 30+1p 4. Ostberg 28p 5. P. Solberg 22+1p 6. Ogier 12+3p

Portugál-rali (március 24-27.)

Portugália kiegyenlítettebb versenyt hozott, mint Mexikó, ahol a magaslati viszonyok nem kedveztek a Fordnak. Hirvonen kezdett a legjobban, megnyerte az első szakaszt és további két rész erejéig vezette az összetettet. A 4. szakaszon Ogier állt az élre, de roppant szoros volt a verseny, az első négy mindössze hat másodpercen belül volt. A nap végén Latvala robbantott és 11,5 másodperces előnyt épített fel csapattársával szemben. A második napon előbb Loeb, majd Solberg volt a leggyorsabb, a napi harmadik szakaszon viszont ismét Ogier győzött és újra az élre állt összetettben. Latvala még lőtávolon belül volt, Loeb hátránya már fél perc volt. Hirvonen a 9. szakaszon defektet kapott és összeszedett két percet, így gyakorlatilag kiszállt a győzelemért vívott küzdelemből. A 12. szakaszon aztán Latvala is visszaesett a törött kardánjának köszönhetően. A szombati utolsó két szakaszt Solberg nyerte, ahogy a vasárnapi négyből is kettőt. Összetettben azonban semmi nem veszélyeztette Ogier győzelmét, a fiatal francia ezúttal meg tudta tartani első helyét és fél perccel nyert Loeb előtt. A Power Stage-et Loeb nyerte Latvala és Ogier előtt. A pontversenyben Loeb beérte Hirvonent: 1. Hirvonen 55+3p 2. Loeb 51+7p 3. Latvala 45+3p 4. Ogier 37+4p 5. P. Solberg 30+1p 6. Ostberg 28p

Jordán-rali (április 14-16.)

A 2011-es Jordán-rali nem épp úgy kezdődött ahogy vártuk: a halmozottan problémás körülmények miatt - amelyekre most nem térnék ki - törölték a csütörtökre tervezett hat szakaszt, így péntek reggel kezdődhetett el ténylegesen a verseny. Az elsővé avanzsált hetedik szakaszt Loeb nyerte Ogier és Latvala előtt, a következőt pedig Solberg. Ekkor összetettben Loeb és Ogier azonos idővel álltak az első helyen! A nap további négy szakaszán Ogier és Latvala osztozott testvériesen, így az utolsó napot a francia várhatta az élről. Mögötte 3,7 másodpercen belül sorakozott Loeb, Latvala és Solberg. Szombaton nyolc szakasz várt a mezőnyre, amelyből kettőt-kettőt nyert Loeb és az előző nap műszaki hibával küszködő Hirvonen, miközben Latvala egyre közelebb lopódzott a vezető Ogier-hez. A következő három szakaszt meg is nyerte, így az utolsó gyorsasági előtt fél másodperccel megelőzte Sébastien Ogiert! A Power Stage-en Ogier és Hirvonen azonos időt futott, a szakaszgyőzelmet és az azzal járó 3 bónuszpontot a francia kapta. Latvala 7 tizedes hátrányt szedett össze, ami azt jelentette, hogy Ogier 0,2 másodperces előnyével a világbajnokságok történetének legkisebb különbségű győzelmét aratta! A harmadik helyen Loeb ért célba, aki a PS-en is kapott egy pontot, és már egyedül vezette a pontversenyt.

Az élmezőny állása a verseny után: 1. Loeb 66+8p 2. Hirvonen 67+5p 3. Ogier 62+7p 4. Latvala 63+3p 5. P. Solberg 30+1p 6. Ostberg 28p

Szardínia-rali (május 6-8.)

A Ford számára felemásan kezdődött a Szardínia-rali: Latvala navigátora hibája miatt már az első szakaszon összetörte Fiestáját, ami a másodikon kiálláshoz vezetett. Ugyanakkor három szakasz után Hirvonen vezetett, minimális előnnyel Loeb előtt. A következő gyorsasági után a hétszeres világbajnok az élre állt és ott is maradt a verseny végéig. Latvala szombaton folytathatta a versenyt a SupeRally szabály értelmében és pokoli tempót diktált: egy kivételével az összes szakaszt megnyerte aznap. A vasárnapra maradt négyből kettőt szintén behúzott, egy jutott Solbergnek is, aki összetettben feljött a harmadik helyre, miután Ogier eltalált egy sziklát. A Power Stage-et Hirvonen nyerte Latvala és Loeb előtt. Olaszországban indult először a Mini gyári csapata, két autójuk közül Dani Sordo szerepelt jobban, 6. lett, míg Kris Meeke feladni kényszerült a versenyt. Loeb tehát szezonbeli második győzelmét aratta, Hirvonen, Solberg, Ogier és Ostberg előtt. Latvala a 18. helyen zárt.

Az élmezőny állása a verseny után: 1. Loeb 91+9p 2. Hirvonen 85+8p 3. Ogier 74+7p 4. Latvala 63+5p 5. P. Solberg 45+1p 6. Ostberg 38p

Argentin-rali (május 26-29.)

3 kilométeres szuperspeciállal vette kezdetét a 2011-es Argentin-rali, amelyet Sébastien Loeb nyert, aki összetettben összesen két szakasz erejéig vezetett, ebből le is tudta az egyiket. A következő négy gyorsaságit ugyanis Latvala nyerte, aki vezető helyét egészen a verseny kétharmadáig megtartotta. Ekkor ismét műszaki hiba hátráltatta, így átadta Ogier-nek az elsőséget. Őket Solberg, Hirvonen és Loeb követte, utóbbi már csaknem egy perces hátránnyal. A 14. szakaszon aztán Latvala megállni kényszerült a futómű hibája miatt, visszacsúszott a 8. pozícióba. A következő gyorsaságin Solberg maradt le technikai okokból, így a világbajnokság két éllovasa tovább közeledett Ogier-hez. A 16-on aztán az ifjú titán is besokallt, egy bukfenc után ugyan folytatni tudta a versenyt, de elszállt a szervója, így szépen lassan hátracsúszott, az utolsó szakaszon Loeb és Hirvonen is lehagyta, így csak harmadik lett. A három gyári versenyzőt Solberg, Ostberg és a helyi menő Villagra követte, Latvala a 7. helyen zárt. A Power Stage-et Solberg nyerte Hirvonen és Loeb előtt.

Az élmezőny állása a verseny után: 1. Loeb 116+10p 2. Hirvonen 103+10p 3. Ogier 89+7p 4. Latvala 69+5p 5. Solberg 57+4p 6. Ostberg 48p

Ogier hibája a 16. gyorsaságin:

Akropolisz-rali (június 17-19.)

Görögországban folytatódott a Citroen dominanciája, azzal a különbséggel, hogy most Petter Solberg vezetett a verseny feléig. A norvég erősen kezdett, megnyerve az első négy gyorsaságit, őt a két fordos finn követte. Aztán megindult Ogier is és hiába vezetett a 2003-as világbajnok több mint 50 másodperccel, a francia rohamtempóban közeledett hozzá. A második nap felénél Latvala megszerezte a Ford első szakaszgyőzelmét, összetettben pedig Ogier átvette a vezetést. A nap végén mégis Loeb örülhetett, ugyanis 2,2 másodperccel vezetett csapattársa előtt. A vasárnap a Fordé volt, Hirvonen Solberget is megelőzte, mialatt Latvala az első napon elszenvedett, lassan menetrendszerűnek tekinthető műszaki hibája után kapaszkodott fel a pontszerző helyekig. Az élen Loeb és Ogier váltogatta egymást, a végén azonban elmaradt a slusszpoén, Ogier megnyerte a Power Stage-et és 10 másodperces előnnyel a versenyt is.

Az élmezőny állása a verseny után: 1. Loeb 134+12p 2. Hirvonen 118+11p 3. Ogier 114+10p 4. Latvala 71+5p 5. P. Solberg 69+4p 6. Ostberg 48p

Finn-rali (július 28-30.)

Hat hét után az év leggyorsabb versenyével tért vissza a WRC, a Ford finn párosa számára remek alkalom kínálkozott, hogy csökkentsék pontversenybeli hátrányukat. Ennek megfelelően domináltak is, Mikko Hirvonen 22 szakaszból 13-at megnyert, azonban ez is kevésnek bizonyult az üdvösséghez. De kezdjük a legelején: az első szakaszt Jari Ketomaa nyerte egy privát Fiesta WRC-vel, majd a következő kettőt megnyerve Loeb állt az élre. Hirvonennek már az első szakaszon technikai gondjai adódtak, így egész hétvégén csak futott a Citroenek után. A második nap elején beindult a Hirvonen-henger, de Loeb előnye kitartott a 9. szakaszig és akkor sem valamelyik finn, hanem Ogier vette át a vezetést. A következő gyorsaságit is ő nyerte, a következő hármat viszont Loeb (ebből kettő már az utolsó napon volt) és visszavette vezető helyét. Ezután folytatódott a finn parádé, de Latvala nem volt elég gyors a győzelemhez, Hirvonen pedig már nem érte utol az élbolyt. Így 2008 után ismét Sébastien Loeb nyerte a Finn-ralit, Latvala és Ogier előtt. A Power Stage-et nem meglepő módon Hirvonen nyerte Latvala és Ogier előtt.

Az élmezőny állása a verseny után: 1. Loeb 159+12p 2. Hirvonen 130+14p 3. Ogier 129+11p 4. Latvala 89+7p 5. Solberg 79+4p 6. Ostberg 56

Turán Frigyesék a Finn-ralin:

Német-rali (augusztus 19-21.)

Sébastien Loeb kényelmes, 27 pontos előnnyel várhatta a Német-ralit, miután saját hazájában győzte le legnagyobb ellenfelét, Mikko Hirvonent. Legalábbis eddig úgy tűnt, hogy a finn lesz a legkomolyabb kihívója. Loeb szinte hazajár Németországba, amióta a helyszín bekerült a vb naptárába, azóta még senki nem tudta legyőzni itt (ez zsinórban 8 győzelmet jelent). Idén is elég simán ment minden, az első szakaszt megnyerő Latvala autójában elszállt egy henger, Hirvonen folyamatosan lassabb volt, egyedül Ogier tartotta vele a lépést. A finnországi betli után a Minik meglepően gyorsak voltak, Sordo tartotta a negyedik pozíciót, Meeke az 5-6. helyen csatázott Solberggel. A második nap utolsó szakaszán aztán porszem került a gépezetbe, Loeb bal első defektje miatt több mint egy percet veszített, így öt szakasszal a cél előtt gyakorlatilag elszálltak az esélyei a győzelemre. Hiába nyerte meg az utolsó három szakaszt (PS: 1. Loeb 2. Ogier 3. Solberg), 40 másodperces hátránnyal csak második lett. Ogier tehát megfosztotta németországi trónjától csapattársát és egyre közelebb került ahhoz, hogy a világbajnoki címet is elragadja tőle. Hirvonen csak negyedik lett, miután Sordo is megelőzte, Latvala 14. helyéért ismét nem kapott pontot. Petter Solberg lett az ötödik, megelőzve Kimi Raikkönent és bátyját, Henninget. Kris Meeke a másik Minivel ismét kiesett, ahogy Mads Ostberg is.

Az élmezőny állása a verseny után: 1. Loeb 177+15p 2. Ogier 154+13p 3. Hirvonen 142+14p 4. Latvala 89+7p 5. P. Solberg 89+5p 6. Ostberg 56p

Ausztrál-rali (szeptember 8-11.)

Az Ausztrál-ralit is úgy kezdte a Citroen, ahogy egy világbajnoki éllovastól elvárható: Ogier és Loeb megnyerték az első három szakaszt, előbb Ogier, majd Loeb vezetett. A negyedik szakaszon azonban beütött a krach: Loeb felborult és feladni kényszerült aznapra a küzdelmet. A szakaszt Solberg nyerte, összetettben ismét Ogier vezetett. A hatodik szakaszon aztán Ogier is összetörte a DS3 WRC-t, így éjszaka a szokásosnál jóval nagyobb teher volt a Citroen szerelőinek vállán, reggelre hadra foghatóvá kellett varázsolni mindkét autójukat! Az éjszakát Hirvonen töltötte az élen, másnap délelőtt azonban Latvala zsinórban négy szakaszt nyert és átvette a vezetést. A SupeRally értelmében mindkét francia folytathatta a versenyt, tetemes hátránnyal. Ennek megfelelően nyomták, ahogy a csövön kifért és a második nap végére Ogier a 11., Loeb a 17. helyig jött előre. Az utolsó napon Hirvonen, Latvala és Loeb is nyert szakaszt, de az állás nem változott az utolsó előtti gyorsaságiig. Ekkor Latvala lassított és átadta az első helyet csapattársának, aki így életmentő lökést adott világbajnoki reményeinek. Azonban amíg a Fordnál Latvala valószínűleg önszántából is átengedte volna a győzelmet, addig a Citroennél Ogier nem szívesen lassított a 9. helyen, mivel még ő is vérmes reményeket táplált az idei világbajnoki cím megszerzése felé. A csapat azonban máshogy döntött, Loeb feljött az 1 pontot érő 10. helyre, míg Ogier a 11. helyen zárta a versenyt. Ráadásul Loeb még a Power Stage-et is megnyerte Latvala és Solberg előtt, így 4 ponttal zárta a hétvégét. Az amúgy sem túl rózsás viszony ezek után még jobban megromlott a két francia versenyző között, ami év végén akár szakítást is eredményezhet Ogier és kenyéradója között. Hiába jelentette be tavaly Loeb, hogy az idei lesz az utolsó éve, a Citroennél rábeszélték a hosszabbításra, így elég egyértelmű, hogy a csapat vele képzeli el a következő két évet is, ez pedig elég távol áll Ogier elképzeléseitől.

Az élmezőny állása a verseny után: 1. Loeb 178+18p 2. Hirvonen 167+14p 3. Ogier 154+13p 4. Latvala 107+9p 5. P. Solberg 104+6p 6. Ostberg 56p

Ausztráliában rendkívül csúszós szakaszok várták a mezőnyt, az élmenők közül is többen hibáztak:

Francia-rali (szeptember 30.-október 2.)

A katasztrofális ausztrál futam után a Citroen hazai pályán készülhetett a visszavágóra. Az elzászi születésű Loeb tavaly itt ünnepelhette hetedik világbajnoki címét, idén erre nem nyílt lehetősége. Az első szakaszt az uralkodó bajnok nyerte, a másodikon viszont Ogier átvette a vezetést. A harmadikon aztán ismét jött a hideg zuhany a franciáknak: Loeb autójának motorja megadta magát, a hiba ezúttal végzetesnek bizonyult, nem folytathatta a versenyt. Ogier azonban nem maradt ellenfelek nélkül, Sordo és Meeke a Minikkel, illetve Solberg nagy formában versenyeztek, korai hibáját követően Latvala is minden tudását latba vetette, hogy utolérje az élen haladókat. A hatodik szakaszon Sordo holtversenyben Solberggel megszerezte a Mini első szakaszgyőzelmét, a hetediken Solberg állt az élre, majd a napi utolsón Sordo újabb győzelmével az összetettben is átvette a vezetést. Másnap reggel a norvég visszaelőzte, de a 11. szakaszon defektet kapott és több mint fél percet veszített a spanyolhoz képest. A nap folyamán Ogier és Sordo váltották egymást az élen, közben Meeke lecsúszott az útról és kiesett, valamint Latvala is megszerezte első szakaszgyőzelmét. A harmadik napot Sordo 9,5 másodperc, Latvala bő másfél perc hátrányban várhatta. A vasárnapot a finn uralta, a hat szakaszból ötöt megnyerve, de összetettben így is csak negyedik volt. A Power Stage előtt szándékosan két perccel korábban érkezett egy ellenőrző ponthoz, ezért kapott két perces büntetése pedig azt jelentette, hogy csapattársa megelőzte összetettben. A Power Stage-en ismét Jari-Matti volt a leggyorsabb, megelőzve Sordot és Ogiert. A versenyt Ogier nyerte a spanyol minis és Petter Solberg előtt, a norvég Citroenje azonban túl könnyűnek találtatott a futam utáni mérlegelésen, ezért kizárták, így Hirvonen lett a 3., Latvala 4., Dennis Kuipers pedig 5., ezzel a hollandok legjobb eredményét érte el egy vb-futamon.

Az élmezőny állása a verseny után: 1. Loeb 178+18p 2. Hirvonen 182+14p 3. Ogier 179+14p 4. Latvala 119+12p 5. Solberg 104+6p 6. Ostberg 62p

A Ford különleges festéssel készült a Francia-ralira:

Katalán-rali (október 21-23.)

A Katalán-ralit Loeb és Hirvonen azonos pontszámmal várta, így különösen izgalmasnak ígérkezett kettejük, sőt hármójuk csatája, hiszen Ogier is csak három ponttal volt lemaradva tőlük. A versenyt azonban Loeb tökéletesen kontroll alatt tartotta, a vezetést csak az első napon adta ki kezéből, két szakasz erejéig Latvala is az élen állt. Sőt, ő bizonyult a legerősebb kihívójának, Solberg már az első gyorsaságin kiesett, Ogier defektet kapott, Hirvonen pedig nem tudta tartani a tempót. Az első napot egyébként murván futották, ami kivételesen az élről induló és takarítani kényszerülő Loeb-nek kedvezett, a mögötte haladóknak ugyanis lassítaniuk kellett a hatalmas porfelhő miatt. A második napon aszfaltra váltva Loeb kezdett a legjobban, majd Latvala vette át a kezdeményezést és Sordo is megszerezte egyetlen szakaszgyőzelmét hazai versenyén. A finn most bánhatta igazán a verseny elején elkövetett hibáját, az akkor összeszedett fél perces hátránya állandósulni látszott. A nap végén Hirvonen, Sordo, Ogier, Meeke volt a további sorrend. A vasárnap már csak Ogier számára tartogatott meglepetést, a rosszabbik fajtából, nem elég, hogy pénteken és szombaton is defektet kapott, az utolsó előtti szakaszon motorhiba miatt kiállni kényszerült a versenyből, ezzel minden esélyét elvesztve az idei világbajnoki címre. A Power Stage-et Meeke nyerte Sordo és Loeb előtt, összetettben a francia két perccel nyert Hirvonen előtt, ugyanis a Ford ismét eljátszatta Latvalával az elzászi manővert, így minimalizálva a pontveszteséget Loeb-bel szemben. A két Mini 4. és 5., Ostberg 6. lett.

Az élmezőny állása a verseny után: 1. Loeb 203+19p 2. Hirvonen 200+14p 3. Ogier 179+14p 4. Latvala 134+12p 5. Solberg 104+6p 6. Ostberg 70p 7. Sordo (ESP), Mini 53+4p

Beharangozó a Wales-ralihoz (november 10-13.)

Hirvonen hátránya 8 pont a szezonzáró előtt, ami nem kevés, de ledolgozható. Ehhez persze nem ártana nyernie, viszont ha Loeb jönne be másodikként, akkor a Power Stage-en két ponttal többet kellene elérnie a finnek, pontegyenlőség esetén a több futamgyőzelem dönt és a francia megvédi címét. Hirvonennek tehát a maximumot vagy annál is többet kell nyújtania, ha le akarja taszítani trónjáról Sébastien Loeb-öt. Kulcsszerepe lehet a két csapattársnak, Jari-Matti Latvala egész évben gyorsabbnak tűnik, de a szezon közepén elhullajtott pontok miatt viszonylag korán lemondhatott világbajnoki álmairól a tavalyi ezüstérmes. Afelől viszont semmi kétség, hogy újra átengedné a győzelmet Hirvonennek, ha ezen múlna a vb-győzelem. Sébastien Ogier akármennyire is nem szívleli Loeb-öt, nem hiszem, hogy keresztbe tenne neki, ráadásul murván is szélvészgyors, így egy győzelemmel akár hozzá is segítheti honfitársát a bajnoki koronához. Az eredmény megtippelésére nem vállalkoznék, hiszen technikai sportról beszélünk, mindenestre jó lenne, ha nyílt küzdelemben dőlne el a bajnoki cím sorsa. Az viszont tény, hogy Hirvonen nincs olyan formában, mint 2009-ben, amikor egyetlen ponttal maradt alul, így alighanem élete versenyét kellene futnia a győzelemhez. Persze ha Loeb nyer, akkor nincs miről beszélni. A konstruktőri címet a Citroen gyakorlatilag megnyerte Spanyolországban, így minden tekintet az egyéni címért vívott küzdelemre összpontosulhat.

A további kategóriák eseményei

Idén másodszor rendezték meg a világbajnokság keretein belül az S2000-es autóknak kiírt SWRC bajnoki sorozatot, amire nagy örömünkre Turán Frigyes is benevezett Zsíros Gáborral az oldalán, egy Ford Fiesta S2000-essel. A 13 futamból nyolcon álltak rajthoz ezek az autók, először Mexikóban. A versenyt a cseh Martin Prokop nyerte Forddal, a skodás Juho Hanninen és a szintén Fiestával induló, észt Ott Tanak előtt. Az idei Dakaron győzelmet arató Nasser Al-Attiyah-t (Ford Fiesta) kizárták. Legközelebb Jordániában állt rajthoz a mezőny, ezúttal már Turánék is, de sajnálatos módon műszaki hiba miatt nem értek célba. Itt a portugál Bernardo Sousa nyert Forddal, aki összetettben is a pontot érő 10. helyen végzett. Szardínián Tanak nyert Hanninen és Prokop előtt, Turánék a 7. helyen értek célba, összetettben 24-ek lettek. Az Akropoliszon aztán odapörköltek a nemzetközi mezőnynek: Hanninen és Sousa mögött harmadikok lettek! Összetettben sem hiányzott sok a pontszerzéshez, 13-ként intették le őket. Finnországban következett egy 5. hely (összetettben 17.), itt a hazai pálya előnyét élvező Hanninen nyert Prokopot és Tanakot megelőzve. Az aszfaltos Német-ralin Tanak nyert Al-Attiyah előtt, a dobogót Turánék harmadik helye (összetettben 19.) tette tökéletessé a Ford számára. Ennek a kategóriának kimaradt Ausztrália, Franciaországban Tanak nyert a norvég Brynildsen (Skoda Fabia) és Prokop előtt. Turánék a Mecsek Rallye-n eltaláltak egy farönköt és nagyot buktak, így Zsíros Gábor hátfájdalmai miatt az elején feladták a francia versenyt. Hasonló okokból nem álltak rajthoz Spanyolországban, ez viszont az FIA büntetését vonta maga után, hiszen az SWRC-ben nevezőknek a 8 futamból 7-en rajthoz kell állniuk, Turánék viszont kihagyták az év eleji mexikói futamot, így a Katalán-ralin mindenképpen indulniuk kellett volna. A futam kihagyása a bajnokságból való kizárást eredményezte, így a megszerzett 46 pont füstbe ment. A versenyt egyébként Hanninen nyerte Al-Attiyah és Prokop előtt, így a tavalyi IRC bajnoki cím után idén az SWRC-t is megnyerte a finn.

PWRC-ben a 7 futamból még hátra van a brit, a bajnoki cím sorsa azonban már eldőlt, az eddig négy győzelmet arató új-zélandi Hayden Paddon nyert Subaru Imprezával. A második helyen jelenleg a svéd Patrik Flodin (Subaru) áll, hat illetve nyolc ponttal megelőzve Michal Kosciuszkót (lengyel, Mitsubishi Lancer Evo X) és Martin Semerádot (cseh, Mitsubishi Lancer Evo IX).

Az idén induló WRC Akadémia különlegessége, hogy minden versenyző azonos autóval, a Ford Fiesta R2-es változatával indul, a 6 futamos sorozatból még itt is hátra van a brit forduló. A pontversenyben az észt Egon Kaur vezet az ír Craig Breen és a spanyol Yeray Lemes előtt.