A szokásosnál is feszültebb figyelem várta a szezonnyitó Monte Carlo-ralit, miután újabb gyári csapattal bővült a világbajnoki mezőny. A Volkswagen nem okozott csalódást, bár a „levezető” Loeböt nem tudták legyőzni. Az első hely sorsa lényegében már az első napon eldőlt, később is csak az időjárás miatt kellett izgulni.

fotó: WRC

1. nap
Négy szakasz várta a mezőnyt az átlagosnál hosszabb – eredetileg 478 km – Monte Carlo-rali első napján. Az aszfalt helyenként kikandikált a hó alól, ennek ellenére a többség a szöges abroncsok mellett döntött. Rögtön az első szakasz megadta az alaphangot az egész előttünk álló szezonnak, Ogier a Polo R WRC első éles bevetésén szakaszgyőzelmet szerzett, őt a három Citroen, Loeb, Sordo és Hirvonen követte. Esapekka Lappi ugyan, legjobb nem WRC-sként, tizenkettedikként célba ért, de úgy odacsapta a Skodát, hogy nem tudta folytatni a versenyt, a szervezők ugyanis nem alkalmazták a Rally2 szabályt. A második gyorson a ralit eddig hatszor megnyerő Loeb (rajta kívül a mezőnyben még három korábbi győztes volt: Ogier, Hirvonen és Bouffier egyaránt az IRC keretein belül, S2000-es autóval nyerte meg a Montét) mindenkit biztosított róla, hogy hiába kapcsolt idén levezető fokozatba, a győzelemről nem akar lemondani. 10 mp-et adott Ogiernek, így átvette a vezetést, mellette három fordos, Hänninen, Neuville és Ostberg is előrébb léptek összetettben. A harmadik szakaszon már előkerültek a szögetlen gumik is, Loebnek viszont teljesen mindegy volt, hogy milyen gumikon fut az autó, megnyerte a gyorsaságit, ahogy a napi utolsót is. Sajnos ez csak így utólag ilyen egyszerű, a helyszínen percekig tartott míg, kiderült ki milyen időt futott, az új időmérő cég ugyanis nem volt a helyzet magaslatán. Közben Neuville eltalált egy követ, így ő is búcsút inthetett a versenynek, az első nap végén Loeb előnye 1 perc 20 mp volt Ogier-vel szemben, úgy tűnt a kilencszeres bajnok már az első napon dűlőre akarta vinni a dolgot, hiszen a későbbiekre csak a körülmények romlását jósolták. Őket Hirvonen követte még két percen belül, a további pontszerző helyeken Sordo, Latvala, Novikov, Ostberg, Bouffier, Hänninen és Martin Prokop sorakoztak.

2. nap
Csütörtökön ismét Ogier kezdett a legjobban, 2,9 mp-et vert az ifjú Novikovra, aki összetettben meg is előzte Latvalát. Az orosz amellett, hogy félelmetes érzékkel terelgeti a Fiesta WRC-t, rutinos segítőkkel is bír, navigátora a tapasztalt Ilka Minor, a jégkéme pedig az 1994-es Montét megnyerő Francois Delecour. A fordos itt nem állt meg, a következő gyorson mindenkit megelőzött, az éjszaka lehulló hó viszont két északi csapattársát is segítette, Ostberg második, Hänninen harmadik lett. Sordo 9 mp-et vert Hirvonenre, ezzel átvette tőle a harmadik helyet. A 7. szakaszon Novikov rohama újabb sikert hozott, ő is megelőzte Hirvonent, mögötte Ogier és Hänninen jöttek be másfél másodperces hátránnyal.

Délután viszont már újra Loeb ragadta magához a karmesteri pálcát, megnyerte a 8. és 10. gyorsokat, a közbeesőn Juho Hänninen megszerezte élete első világbajnoki szakaszgyőzelmét. Az élmezőnyben nem történt semmi érdekes, a nap végén Loeb előnye 1 perc 34 mp volt Ogier és 2 perc 38 mp Sordo előtt, a további sorrend: Novikov, Hirvonen, Latvala, Hänninen, Bouffier, Ostberg és Prokop volt.

3. nap
Pénteken csak három szakasz várt a mezőnyre („csak” 92 km), kellett is az erő az utolsó napra, amikor háromszor kellett átmenni a legendás Col de Turinin, emellett a verseny bázisát is át kellett költöztetni a franciaországi Valence-ből Monte Carlóba, ahol a befutót és a díjátadó ceremóniát rendezték egy nappal később. A harmadik napra az élete első Monte Carlo-raliját futó Mads Ostbergnek is megjött a bátorsága, a napi első gyorson harmadik lett Loeb és Ogier mögött, a másodikat pedig már megnyerte, összetettben feljött a nyolcadik helyre, miközben Novikov lenyomta Sordót és már a dobogó legalsó fokánál járt. A 13. szakaszon újra Loeb volt a leggyorsabb, megelőzve a volkswagenes fiúkat, Hirvonen a kilencedik időt autózva 46,8 mp-et kapott 36,7 km-en (!) a franciától, azonos autóval (!!), Latvala át is vette tőle az ötödik helyet. Hiába alakultak ki tetemes különbségek a versenyzők között, a hosszú szakaszok és a várható kemény időjárási körülmények miatt senki nem dőlhetett hátra az utolsó nap előtt. Kiváltképp Dani Sordo és Jevgenyij Novikov nem, 1,7 mp volt a differencia az orosz javára. Az első tíz sorrendje a nap végén: Loeb, Ogier, Novikov, Sordo, Latvala, Hirvonen, Hänninen, Ostberg, Bouffier, Prokop.

4. nap
A zárónap eseményei csak délután kezdődtek, még épp naplemente előtt teljesítették először a Col de Turinit is magába foglaló 23,54 km-es Moulinet–La Bollene Vesubie szakaszt. Az útviszonyok a vártnál is sokkal durvábbak voltak, a Monte Carlo-rali több mint nyolcvan éves történetében is párját ritkító ami a számos hajtűkanyarral tűzdelt gyorsaságin fogadta a mezőnyt. Az út nagy részét hó borította, ami továbbra is hullott, majd átcsapott esőbe, a havas-vizes-latyakos pályán a versenyzők saját bevallásuk szerint helyenként 20-30 km/h-ás sebességgel haladtak, de még így is komoly veszélyt jelentett a felúszás, gyakorlatilag nem volt tapadása a gumiknak. A káoszon a két évvel ezelőtti győztes Bryan Bouffier kerekedett felül és megszerezte élete első vb-szakaszgyőzelmét. A Turini azonban nem elégedett meg azzal, hogy megkeserítette a mezőny életét, további áldozatokat akart és meg is kapta: Novikov, Latvala és Hänninen sem ért célba. A három élmenő kihullása után már nem WRC-sek is beférkőztek a top10-be: Sepp Wiegand a WRC-2-t vezetve nyolcadik volt egy Skodával, Burri kilencedik egy Peugeot-val, Armin Kremer pedig tízedik egy Subaru Imprezával. A Lantosque-Luceram gyorson Sordo is megszerezte idei első szakaszgyőzelmét megerősítve harmadik pozícióját, közben a minis Kosciuszko megelőzte Kremert. A Col de Turinin második nekifutásra Loeb ment fel a leggyorsabban (szó szerint fel, hiszen 1606 méteren volt a legmagasabb pontja a szakasznak), Ogier 4 mp-cel lemaradva még tartotta a lépést vele, Sordo viszont már bő fél percet kapott a harmadik helyen. Ostberg összetörte a Ford jobb hátsó futóművét, ugyan beért a célba de hat percet veszített, így Bouffier átvette tőle az ötödik helyet. Még két gyorsasági volt hátra, a szombaton megismert két szakaszon, de a pályák mellett hemzsegő szurkolók miatt a rendezők jobbnak látták, ha törlik az utolsó két gyorsot, amiből a második lett volna a Power Stage.

Így Sébastien Loeb pályafutása során hetedszer is megnyerte a Montét, a topkategóriába egy év kihagyás után visszatérő Ogier második helyre repítette a tűzkeresztségen áteső Volkswagen Polot, Sordo pedig a tavaly Minivel elért második hely után most Citroennel is felállhatott a dobogóra. A Citroen az első négy helyből hármat elhozott (plusz Bouffier élete legjobb vb eredményét elérve ötödik), ami talán nem mutatja a valós erőviszonyokat, de az biztos, hogy Loebbel kiegészülve nagyon erősek. A Ford három fiatal és egy WRC-vel rutintalan pilótával vágott neki az évnek, ebből a későbbiekben még lehetnek gondjaik, most hárman kiestek és Ostberg is csak épphogy beért a célba. A VW jónak tűnik, Latvala nem remekelt egész hétvégén, az autót jobban ismerő Ogier viszont gyors volt és biztonságit autózva lett második, ami gyakorlatilag egy első hely, hiszen Loeb nem jelent valós veszélyt a bajnoki címre.

WRC-2-ben a német Sepp Wiegand nyert (összetettben 8.) honfitársa, Armin Kremer (11.) és Jurij Protasov (12.) (mindkettő Subaruval indult) előtt. WRC-3-ban Sébastien Chardonnet lett az első (összetettben 13.) és egyetlen célba érő Citroennel.

A Monte Carlo-rali végeredménye:

1. Loeb (FRA), Citroen DS3 WRC 5:18:57,2

2. Ogier (FRA), Volkswagen Polo R WRC + 1:39,9

3. Sordo (ESP), Citroen DS3 WRC + 3:49,0

4. Hirvonen (FIN), Citroen DS3 WRC + 5:26,3

5. Bouffier (FRA), Citroen DS3 WRC + 8:13,1

6. Ostberg (NOR), Ford Fiesta RS WRC + 12:03,7

7. Prokop (CZE), Ford Fiesta RS WRC + 23:27,3

8. Wiegand (GER), Skoda Fabia S2000 + 29:34,5

9. O. Burri (SUI), Peugeot 207 S2000 + 35:38,2

10. Kosciuszko (POL), Mini JCW WRC + 36:28,0

Következik a Svéd-rali február 7. és 10. között.