Bob Wollek kétségkívül a legjobb versenyző volt a Le Mans-i 24 órás történetében, aki soha nem nyerte meg a versenyt. Nem kevesebb, mint harminc alkalommal indult, csak a franciák másik legendája, Henri Pescarolo állt rajthoz többször, de amíg Pesca négyszer nyert, addig Wolleknek meg kellett elégednie a második hellyel. Ezúttal az ő autói közül válogattam.
FENT: Wollek sportpályafutását nem autóversenyzőként, hanem alpesi sízőként kezdte és a francia válogatott reménységeként három aranyérmet nyert az 1966-os téli Universiadén. A grenoble-i olimpiára készülve azonban megsérült és fel kellett hagynia a versenyszerű síeléssel. Figyelmét az autósport felé fordítva elindult az 1968-as Alpine Trophy Le Mans versenyen és nyert, ezzel pedig megkapta a lehetőséget, hogy egy Alpine-Renault A210-essel részt vegyen az az évi 24 óráson. Kiválóan sikerült a debütálás, összetettben a 11., kategóriájukban pedig a második helyen végeztek Christian Ethuinnal. Egy évvel később már a gyári Alpine csapatban versenyzett.
LENT: Az Alpine-os lehetőségek után három évig nem állt rajthoz Le Mans-ban, '73-ban viszont már a címvédő Matrához hívták. Két évig versenyzett az MS670B-vel, de egyszer sem bírta végig az autója a 24 órás kihívást, pedig potenciál volt a gépben, hiszen Pescarolo és Larrousse mindkét évben győzött vele.
FENT: 1975-től GT kategóriás Porschékkal folytatta, legjobb eredményét 1977-ben érte el, amikor a képen látható turbómotoros 934-gyel megnyerte a kategóriát és összetettben is az előkelő 7. helyen zárt. Wollek neve összeforrt a Porschéval, több mint három évtizedet felölelő pályafutása nagy részében a stuttgarti márka autóival versenyzett.
LENT: Az első igazán komoly lehetősége a győzelemre 1978-ban nyílt, amikor bekerült a gyári Martini Porsche csapatba. A 936 győzött az előző két évben, ezúttal viszont nem volt problémamentes a 24 órájuk, a minden eddiginél erősebb Renault csapat pedig kihasználta a gyengélkedésüket és elhappolta a győzelmet a Wollek-Ickx-Barth triótól. Wollek a következő évben is a 936-os típussal indult, de ezúttal még célba érnie sem sikerült.
FENT: Le Mans-on kívül főleg Porsche 935-tel versenyzett és a típus szép számban képviseltette magát az egynapos versenyen is, ennek fényében meglepő, hogy csak egy alkalommal indult a Group 5 kategóriát uraló autóval. 1980-ban Georg Loos csapatában kapott helyet, de 191 kör után fel kellett adnia a küzdelmet.
LENT: 1981-ben visszatért a Kremer fivérek csapatába, akik egy igazán különleges autóval készültek Le Mans-ra. A tíz évvel azelőtt nyugdíjazott legendás 917K egy példányát építették át az aktuális szabályok szerint, de megközelíteni sem sikerült az egykori eredményeket, mindössze 82 kört bírt ki az autó.
FENT: Kremerék mellett Reinhold Joest csapatánál is készültek különleges autók. 1982 volt az új C-csoport első éve és a gyári alakulaton kívül még senki nem kapta meg az új Porsche 956-ot, ezért Joesték az egykori sikertípus 936-osból faragtak kupét, hogy nevezhessenek az új kategóriában. Az autó nem bírta végig a 24 órát, így Wollek zsinórban negyedszer volt kénytelen idő előtt befejezni a versenyt.
LENT: Egy évvel később a Joest Racing is hozzájutott a kiemelkedően legjobb autónak számító Porsche 956-hoz. Wollek a korábbi győztes Klaus Ludwiggal és a későbbi nyertes Stefan Johanssonnal alkotott csapatot és az abszolút hatodik helyet szerezték meg azon a versenyen, amelyen az első tízben kilenc 956 végzett.
FENT: 1984-85-ben tett egy kitérőt a Martini Lancia csapatban. A Ferrari-motoros LC2 villámgyors volt, de ritkán bírta ki a 24 óra megpróbáltatásait. Wollek egy 8. és egy 6. helyezést könyvelhetett el két év alatt, ami az autó megbízhatóságát tekintve egész jó eredmény, mégis keserű szájízzel távozhatott Le Mans-ból, látva, hogy korábbi csapata, a Joest Racing mindkét évben megnyerte a versenyt.
LENT: "Briliáns Bob", ahogy képességei alapján cseppet sem túlzóan hívták, 1986-ban újra megkapta a lehetőséget a Porschétől, hogy a gyári csapatban bizonyítson. A Rothmans 962C a legjobb autó volt a mezőnyben, megnyerte a '86-os és a '87-es versenyt is, de nem Wollekkel. Mindkét évben a pole-ból rajtolhatott, de először egy baleset, majd egy motorhiba megakadályozta a célba érést. 1988-ban távozott a Rothmans, Wollek maradt, de ismét nem sikerült befejeznie a futamot. Ez volt az utolsó év amikor a Porsche gyári csapatot indított Le Mans-ban, a továbbiakban a számos privát alakulaton keresztül küzdöttek az összetett győzelemért.
FENT: 1989-ban visszatért a Joest Racinghez, amely a legerősebb Porsche alakulatnak számított, ezt az eredmények is igazolták: Wollek és Stuck az összetett harmadik helyén végeztek, csak a két gyári Sauber-Mercedes tudta őket megelőzni. Egy évvel később a 8. helyen zárt. A 962C egyre nehezebben tartotta a lépést a Jaguarokkal és az ambiciózus japán csapatokkal.
LENT: 1991-ben látszólag megint jól döntött, amikor a címvédő Jaguarhoz igazolt. Az XJR-12 még mindig favoritnak számított Le Mans-ban, így világszerte joggal lepődött meg mindenki, amikor a Mazda a három brit autót megelőzve megnyerte a versenyt. Wollek Teo Fabival és Kenny Achesonnal a harmadik helyen végzett. A Jaguar egy év múlva már nem állt rajthoz, így Wollek kénytelen volt új csapat után nézni.
FENT: Yves Courage csapata bár nem számított favoritnak Le Mans-ban, általában szépen teljesített a gyári alakulatokkal szemben. Wollek itt talált ülést magának 1992-re és végre összeülhetett Henri Pescarolóval. Jean-Louis Riccivel kiegészülve legjobb privát indulóként az előkelő hatodik helyen végeztek, kategóriájukat pedig megnyerték a Porsche-motoros Cougar C28S-sel. Egy évvel később már Pescarolo és Wollek is újra Joest színekben indult, akkor a 9. helyen intették le őket.
LENT: Egy év porschézés után ismét váltott, ezúttal a favoritnak számító Toyotához szerződött. A 94C-V-k emlékezetes csatát vívtak Joest Dauer 962-esseivel, de Wollek pont nem abban az autóban ült amely az utolsó pillanatig a győzelemért harcolhatott. Végül a japánok alulmaradtak egy hajszállal és ahogy az már tíz évvel korábban megesett vele, Bob Wollek ismét az abszolút győzelem előtt hagyta el a Joest csapatot.
FENT: 1995-re már véglegesen kikoptak Le Mans-ból a nagy zárt prototípusok, helyüket nyitott utódaik és az új GT1-es autók vették át. Wollek visszatért a Courage-hoz, ahol egy másik legendás, de Le Mans-ban még nyeretlen pilótával, Mario Andrettivel ülhetett egy autóba. Courage C34-esük az egyetlen nyitott prototípus volt amely képes volt tartani a lépést a McLaren F1-ek armadájával, de végül egyetlen körrel lemaradva a győzelemről a második helyen zártak.
LENT: Wollek túl az ötvenen is rendületlenül küzdött a győzelemért, ami megkoronázná pályafutását (Daytonában és Sebringben már győzött korábban). 1996-ban harmadszor is bekerült az aktuális Porsche gyári alakulatba, az új 911 GT1 pedig favoritnak számított Le Mans-ban. Reinhold Joest csapata azonban sokadszor is megtréfálta ellenfeleit és a hibátlanul működő WSC-95 prototípusukkal egy kör előnnyel megnyerték a versenyt a Wollek-Stuck-Boutsen trió előtt.
FENT: 1997-ben egy kései váltómeghibásodás miatt nem ért célba az autója, egy évvel később viszont újra ott volt a rajtrácson a jelentősen áttervezett 911 GT1-gyel (a képen). A sebességet tekintve a Porsche kivételesen nem számított favoritnak, de a zuffenhauseniek legendás megbízhatósága döntő tényezőnek bizonyult a rendkívül erős mezőnyben. A Porsche fennállásának 50. évfordulóját kettős győzelemmel ünnepelhette, de Wollek nem tudott szabadulni egész pályafutását végigkísérő balszerencséjétől és ezúttal is egy kör hátrányban, csak a második helyen zárt. A verseny után a Porsche bejelentette visszavonulását, ezzel pedig Wollek győzelmi esélyei is végleg elszálltak.
LENT: 1999-től kezdve az új 911 GT3-mal versenyzett eredményesen, a kategória második helyet 2000-ben egy kategóriagyőzelem követte a képen látható Dick Barbour Racing autóval, de utólag kizárták őket a versenyből, mert a megengedettnél nagyobb üzemanyagtankot építettek a kocsiba.
Bob Wollek 2001. március 16-án, 57 évesen hunyt el. A Sebringi 12 órás verseny szabadedzéséről tartott hazafelé régi szokása szerint kerékpárral, amikor egy idős sofőr furgonjával halálra gázolta. A Petersen Motorsports visszavonta autóját a versenytől. Wollek épp a 12 órás futam előtt nem sokkal jelentette be, hogy Sebring után felhagy a versenyzéssel...
