Forma.Túra.Rali.

Forma.Túra.Rali.

A 10 kedvenc korszakom az autósport történelméből

2016. szeptember 11. - eszgbr

Amióta a blog teljesen átállt a jelen autósportjáról a közel- és régmúltéra, azóta kialakultak olyan gócpontok, amelyek nagy mértékben meghatározzák, milyen témákról írok. A közelítésmód, a szemszög változhat, de a bejegyzések nagy többsége valahogyan kapcsolódik ezekhez a pontokhoz. Ezek a gócpontok az autóversenyzés végtelenül gazdag történelmének egyes korszakai, amelyek közül most összegyűjtöttem a hozzám legközelebb álló tízet. Valamelyikről már kimerítően írtam, valamelyikről még csak tervezem, de az biztos, hogy a jövőben is ezek fogják uralni a posztok többségét. Vannak meglepő hiányzók, de egy tízes listára nagyon nehéz felkerülni ilyen merítési lehetőség mellett...

10. WSC, a háború utáni fellendülés (1953-59)

57lemans24.jpg

A II. világháború után időbe telt, míg Európában magára talált az autóversenyzés. 1950-ben elindult a Forma-1-es világbajnokság, de sokkal több autógyártó figyelmét vonzották a hosszútávú versenyek és a három évvel később induló sportautó világbajnokság (WSC). Ferrari, Jaguar, Mercedes-Benz, Aston Martin, Porsche, Alfa Romeo, Maserati, Lancia csak, hogy a legjelentősebbeket említsem. Ma már elképzelhetetlennek tűnik, de a legnagyobb presztízsű versenyeket Le Mans-ban, Sebringben, a Targa Florión futották, nem a Grand Prix futamokon. A sport extrém veszélyes volt, az 1955-ös Le Mans-i katasztrófa egy időre vissza is vetette a lelkesedést, de a fejlődést nem lehetett már megállítani, az évtized végére a motorsport visszatalált a régi ösvényre. A Ferrari ekkor, ezeken a versenyeken alapozta meg máig tartó hírnevét.

9. Can-Am, a McLaren-korszak (1968-71)

70canam.jpg

A Can-Am egy igen lazán szabályozott kanadai-amerikai sportautó bajnokságnak indult, de nagy hatással voltak rá az új-zélandiak is. Bruce McLaren Angliában székelő csapata már a második idényben, 1967-ben bajnok lett, a következő években pedig egyeduralkodóvá vált az M8-as típussal. McLaren és jó barátja, Denny Hulme felváltva nyerték a bajnoki címeket. A jellegzetes sárga autók dominanciája ellenére bombaerős mezőny gyűlt össze minden futamon, a Ferrari, a Lola, a Porsche Forma-1-es pilótákkal próbálta letaszítani a trónról a kiviket. A bajnokcsapat az alapító 1970-es halála után is versenyképes maradt, egészen addig, míg az új turbómotoros Porschék földbe nem döngöltek minden ellenfelet és magát a sorozatot is.

8. BTCC, a Super Touring-éra (1991-2000)

96thruxton.jpg

A sokáig nyűglődő európai túraautózásnak megváltásként jött az A-csoportos szabályok bevezetése a nyolcvanas évek elején. De ez a formula is vérfrissítésre szorult, amit a britektől kapott meg a következő évtized elején. A Super Touring szabályok gigantikus sikernek bizonyultak, hamarosan minden jelentősebb európai bajnokság átvette, de eljutott Japánba, Ausztráliába és az Egyesült Államokba is. Az autógyártók rajzottak a brit bajnokságba, amely végig a legerősebb és legfontosabb bástyája volt a Super Touring-érának. Az elképesztően szoros, késhegyre menő csatákat hozó futamokon a legjobb túraautó versenyzők feszültek egymásnak, a túraautózás azóta sem volt ilyen jó. Ám a szoros verseny miatt elszabadultak a költségek és az ezredfordulóra ez a szabályrendszer is elődei sorsára jutott.

7. WSC, a Group C-korszak (1982-92)

88lemans24.jpg

Sokak szerint napjainkban a hosszútávú vb (WEC), a legérdekesebb és leginnovatívabb versenysorozat, ugyanakkor így is csak három nagy gyártó vesz részt a topkategória küzdelmeiben. A nyolcvanas években a C-csoportos szabályrendszer ugyanezt nyújtotta, csak sokszorta nagyobb méretben. Kezdetben a Porsche, a Ford és a Lancia látott benne fantáziát, a versenyeken a német gyártó autói domináltak. De hamarosan megérkezett a Mercedes, a Jaguar, az Aston Martin, Japánból a Toyota, a Mazda és a Nissan, végül pedig a Peugeot is beszállt. A hosszútávú versenyzés soha nem látott népszerűségnek örvendett, már-már a Forma-1-et veszélyeztette, tulajdonképpen ez okozta a vesztét is. Az 1991-től bevezetett, az F1-gyel azonos motorformula rövid úton az egekbe katapultálta a költségeket és kinyírta a kategóriát, vele együtt pedig a világbajnokságot is.

6. WRC, a Group 4 évek (1973-81)

75sweden.jpg

A rali-világbajnokság múltjából mindenkinek a nyolcvanas évek legendás B-csoportja ugrik be elsőnek, de személy szerint mindig is jobban kedveltem az azt megelőző korszakot, amikor még egyszerűbb, az utcai autókhoz közelebb álló gépekkel versenyeztek. A világbajnokság elindulásától a Gr.4-es autók képviselték a csúcskategóriát, olyan típusokra kell gondolni, mint a Lancia Stratos, a Ford Escort RS, a Fiat 131 Abarth vagy az Alpine-Renault A110. Azt hiszem ezek voltak a rali utolsó romantikus évei, amikor még érezni lehetett a maratoni hosszúságú versenyeken, hogy ez igazi kaland, nem csak autógyártók dollármilliós birkózása a bajnoki címért.

5. Le Mans, a kaotikus évek (1995-99)

97lemans24.jpg

A C-csoport megszűnése óriási űrt hagyott maga után és a helyébe lépő nyitott prototípusok és a kezdetben még utcai gyökerekkel rendelkező nagy GT1-es sportkocsik között nem volt egyértelmű az erősorrend. A két kategória az év nagy részét külön sorozatokban versenyezve töltötte, a Le Mans-i 24 óráson viszont egymásnak eresztették őket. Egyértelmű favorit nem volt, jellemzően az nyert, akinek kevesebb műszaki gondja volt, de, hogy ez a győztes melyik kategóriából került ki, arra tippelni se nagyon lehetett. Az autógyártók mégis megtalálták számításaikat ebben a káoszban, olyan márkák szálltak versenybe a győzelemért, mint a Porsche, a Mercedes, a McLaren, a Toyota, a Nissan, a BMW és a Ferrari. Az ezredfordulón hirtelen mindenki szétröppent és maradt az Audi, amely uralta Le Mans-t a következő években.

4. DRM, a Group 5 évek (1977-81)

drm1.jpg

A DRM Németország első számú túraautó és GT sorozata volt a hetvenes években és az egyetlen európai bajnokság, amely - elsősorban az erős hazai gyártóknak köszönhetően - többé-kevésbé  profitálni tudott a Group 5 szabályrendszer bevezetéséből. A 2000 cm³ feletti kategóriát a Porsche uralta a 935-össel, az az alattit a BMW a 320-assal. Később a Zakspeed a legendás Ford Capri Turbóval felülkerekedett rajtuk és mindkét géposztályban nyerni tudott. A Gr.5 nem volt sikertörténet a két szokásos ok miatt (Porsche egyeduralom és elszabaduló költségek), hamarosan pedig meg is szűnt. Az elképesztően látványos és extrém versenyautók sokkal jobb versenyeket érdemeltek volna.

3. Formula-1, a hetvenes évek közepe (1973-77)

76kyalami_start.jpg

A hetvenes évek a Forma-1 történetének legkiegyenlítettebb és legszínesebb évtizede volt, nincs még egy évtized, amely ennyi különböző futamgyőztes csapattal és versenyzővel büszkélkedhetne. A Cosworth DFV motor elterjedése szoros futamokat és bajnokságokat hozott. Megvoltak a kor domináns csapatai, mint a Ferrari, a Lotus vagy a McLaren, de nyomasztó fölénnyel egyik sem bírt és mellettük számos más alakulat is beleszólhatott a bajnoki küzdelembe. A változatlan motorszabályok mellett látványosan fejlődött az aerodinamika, bár a leszorítóerő mértéke még töredéke volt a mainak. Számos kiváló pilóta volt a mezőnyben, de ha egy nevet kellene kiemelni, akkor az Niki Laudáé lenne.

2. Formula-1, a ground effect korszak (1978-82)

79zandvoort.jpg

A Lotus "szárnyas autóját" hamarosan mindenki elkezdte másolni, sőt, voltak akik sokkal jobban kiaknázták a szívóhatásban rejlő lehetőségeket. Ez nem a többszörös bajnokok időszaka volt, de épp a kiegyenlített erőviszonyok vezettek szoros versenyekhez és látványos csatákhoz. Egyedül a hihetetlen 1982-es idény eseményeivel könyveket lehetne megtölteni. Sajnos a szívóhatás veszélyesen nagy kanyarsebességekhez vezetett, így mennie kellett. A ground effect éra egybeesett a turbómotorok megjelenésével, így ez a pár év jelentős hatást gyakorolt a nyolcvanas évek Forma-1-ének képére.

1. WSC, az aranykor (1966-71)

70_917_512.jpg

Sokan a sportautó versenyzés aranykorának tartják az 1966 és 1971 közötti időszakot. Olyan legendás autók versenyeztek ekkor, mint a Ford GT40, a Ferrari 330 P4 és 512 S, a Porsche 908 és 917 vagy a Lola T70. A szerencsés szemtanúk mindössze hat év alatt láthatták a Ford-Ferrari háború csúcspontját, az amerikaiak zsinórban aratott négy győzelmét Le Mans-ban, majd a Porsche felemelkedését, miközben a GT-k mezőnyében a Porsche 911 megkezdte ma is tartó sikerszériáját. A gyári versenyautókat gyakran F1-es pilóták vezették, sőt, Pedro Rodríguez, Jo Siffert vagy Jacky Ickx itt tudta igazán kibontakoztatni tehetségét. A jónak az FIA vetett véget, amikor 1971 után betiltotta a 3 liternél nagyobb motorral szerelt autókat és a vb leszállóágba került, hasonló magasságokba pedig csak a C-csoport felfutásával jutott újra, bő egy évtizeddel később.

+1 IMSA Camel GT, a GTO korszak vége (1975-77)

gto_imsa.jpg

Ráadásként még egy klasszikus GT sorozat. Az IMSA Camel GT bajnokság megalakulása után hamarosan az Egyesült Államok első számú sportkocsi sorozata lett. Kezdetben a GTO géposztály jelentette a csúcsot, amit a Porsche dominált a Carrera RSR-rel, de 1975-ben megérkezett a BMW, majd a hazai gyártóknak kedvező szabályoknak köszönhetően a Chevrolet is beszállt a bajnoki küzdelembe. Néhány évre többesélyessé vált a bajnokság, de az évtized végén a GTX kategória bevezetésével újra a Porsche került fölénybe.

A bejegyzés trackback címe:

https://fotura.blog.hu/api/trackback/id/tr6911693083

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

RAH-66 2016.09.17. 14:08:24

Nálam:
1. F1 96-2000
2. Cart 97-99
3. DTM 90-95
4. WRC 96-2003
5. BTCC 96-98
6. Rally Group B 84-88
7. GP2 2006-07
8. Super GT 2014-
9. WRX 2014-
10. MotoGP 2013-

eszgbr 2016.09.18. 09:45:20

@RAH-66: Nos igen, tízet elég nehéz kiválasztani, ha kicsit hosszabb lenne a lista, nálam is felférne az F1 98-2000 közötti időszaka, meg még pár ralis korszak.

for-avar 2016.10.04. 05:52:30

I Gruppe B a WRC röhelyes
II Hosszútávú versenyzés amikor középmotorossá válik és ez tart kb 99-ig. Onnantól uncsi
III Formula-1 a szabad hengerszám évei 66-69
IIII Formula-1 77-86(87) TURBOOOOOOOOOOOO
V DTM-ITC bár a mostani nagyon jól kitalált, csak több gyártó kéne
VI GT1 ameddig jó volt és gyári csapatok 95-98
VII MotoGP500 77-93
...
süti beállítások módosítása