Az idei évben először fordul elő, hogy nem azt a csapatot tettem aktuálisan a rangsor élére, amely megnyerte a futamot. Hiába nyerte Lewis Hamilton fölényesen az időmérőt, majd hiába vezetett magabiztosan a defektjéig és hiába nyert végül Rosberg, nagyon nem lövök mellé, ha azt írom, a Red Bull jobb a Mercedesnél és jobb volt Silverstone-ban is. A Red Bull ezzel az első istálló amely egymás után kétszer végez a rangsor elején, jó teljesítményüknek köszönhetően pedig már az egész éves átlaguk alapján is elsők, megelőzve a Silverstone-ban gyengélkedő Ferrarit. Második helyével a Mercedes is komolyan megközelítette a Lotust.

A szokásosnál is erősebben teljesítő Force India és Toro Rosso megkavarta a továbbiakat, de drasztikus lépést nem hoztam, még mindig a futam számít be legnagyobb súllyal a helyezésbe és a futam alapján én a Lotust és a Ferrarit is eléjük raktam.

A továbbiakban nincs nagy változás, a McLaren ismét csak a hetedik, a Saubert nem tettem csak azért eléjük mert ők szereztek pontot, a wokingiak pedig nem. Őket a három pont nélküli csapat követi, a már megszokott Williams-Caterham-Marussia sorrendben.

A pilóták között a dobogósokon kívül kiemelném Sutilt, di Restát, Ricciardót, Hamiltont és Massát, ugyanakkor ide kívánkozik, hogy a váltóhibája nélkül Vettel minden bizonnyal megnyerte volna a Brit Nagydíjat és akkor a sorrend miatt se kellene magyarázkodnom.

Nico Rosberg és a Mercedes győzelmével zárult a monacói hétvége, a német megnyerte mindhárom szabadedzést, az időmérőt és a futamot is, egyedül a leggyorsabb kört halászta el előle a második helyen célba érő Vettel. A másik Red Bullal Webber is felállhatott a dobogóra. A Lotustól eleve nem vártam sokat a hercegségben, végül egy pontot szereztek, a Ferrari viszont látványosan alulmúlta a várakozásokat. Maga a futam a pálya karakterisztikája és a gumikímélés miatt kifejezetten unalmas volt, csak két nagy baleset illetve Pérez és Sutil akciói dobták fel a vasárnap délutánt.

Kimi Räikkönen és a Lotus-Renault sikerével indult a 2013-as Formula-1-es szezon, a legnagyobb meglepetés viszont az egy év kihagyás után a Force Indiával visszatérő Adrian Sutil szereplése volt. Az időmérőt domináló Red Bullok és Mercedesek versenykörülmények közt már nem brillíroztak, a Ferrari erős, a McLaren csak szenved.

A továbbiakban az objektívnek tűnő konstruktőri rangsorom szerint folytatom, az erősorrend meghatározásánál nyilván a versenyen nyújtott teljesítmény nyom a legtöbbet a latban, főleg így év elején, amikor még eléggé sűrű a mezőny és az időmérőt és a futamot különböző csapatok dominálták. Jövő héten akár komoly átrendeződés is lehet, egy futam után nem egyszerű felállítani a sorrendet, különösen egy olyan nem tipikus pályán futott verseny után, mint az Ausztrál Nagydíjnak helyt adó Melbourne.