Obermaier Racing Porsche 956, Le Mans, 1983. Ezek a vékony csíkos dizájnok a nyolcvanas években elképesztően jól néztek ki

Boldog új évet kívánok minden Kedves Olvasónak!

A Forma-1 történetében kétszer fordult elő, hogy már január 1-én futamot rendeztek: 1965-ben és 1968-ban, mindkétszer Dél-Afrikában. Mindkét futamot Jim Clark nyerte, utóbbit a képen látható Lotus 49-cel.

2015-ben 87 bejegyzés született a blogon, valószínűleg ez volt a legtermékenyebb évem, de 2014-et erősebbnek érzem. Hogy melyik posztra kattintottatok a legtöbbször, azt a blog statisztikai mutatói alapján nem tudom megmondani, az viszont biztos, hogy a 2015-ben írt posztok közül a Hans Stuckról szóló volt a legnépszerűbb.

2016-ban sem tervezek nagy változást a blog témáiban, azt viszont garantálhatom, hogy a háttérbe szorult rali nagyobb szerepet fog kapni, mint az elmúlt évben, illetve a domináló hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek mellett a kilencvenes évekkel is kiemelten fogok foglalkozni.

Úgy gondoltam az évet az idei kedvenc autósportos jelenetsorommal zárom, ez pedig nem más, mint Mark Webber és Marcel Fässler éjszakai csörtéje Le Mans-ból. Attól, ahogy oda-vissza előzgették egymást, autóikat zseniálisan átfűzve a lassabb gépek során, valószínűleg mindenki a karfát markolászta.

De közben eszembe jutott Silverstone és Spa, plusz még találtam pár klassz videót, amiket muszáj megosztanom, úgyhogy egy egész válogatás kerekedett a bejegyzésből. Parádés autóversenyzés a tovább mögött:

A szerelőállványokon két 312B2 F1-es autó

Éppen a Motor Sport egy 2012 eleji podcastjét hallgatom (nagyon tudom ajánlani mindenkinek), amiben az ötszörös Le Mans-győztes Derek Bell volt a vendég és ő hozta fel, hogy régen a sportkocsi vb-t ami igazán jóvá tette, az a Porsche volt. Mégpedig azért, mert bárki vehetett magának egy 956-ot vagy 962-t, ha le tudta szurkolni a negyedmillió dolláros vételárat. És valóban, amíg a Jaguar vagy a japán riválisok nem készítettek néhány autónál többet, addig a Porsche szinte sorozatban gyártotta a C-csoportos autókat, de korábban így volt ez a 935-tel is. A Porsche elérhetővé tette mindenki számára, hogy kivegye részét az élmezőny küzdelmeiből.

Az idei Le Mans-i 24 óráson rajthoz állt három Porsche 919 Hybrid

A podcast felvételének idején (2012. február) éppen csak az Audinak volt LMP1-es programja, a Peugeot egy hónappal azelőtt adta be a kulcsot, a Toyotától még nem igazán lehetett tudni mire számíthatnak. Viszont küszöbön állt az új hosszútávú világbajnokság (WEC). Bell azt nehezményezte, hogy sem az Audi, sem a Peugeot nem épített elég autót ahhoz, hogy a privát csapatokat is ellássák velük. Néha egy-egy régebbi autót lepasszoltak valakinek, de inkább a gyári csapatra koncentráltak.

Jelenleg még kiábrándítóbb a helyzet ebből a szempontból. Igaz, hogy a Porsche, az Audi és a Toyota elég jó csatákat vív legtöbbször, de a hibrid LMP1 autók annyira összetetté és főleg drágává váltak, hogy teljesen esélytelen, hogy akár csak egy autót is átadjanak egy privát istállónak. A magáncsapatok, mint a Rebellion vagy a Kolles kénytelen saját autót fejleszteni, de hibrid rendszer nélkül semmi esélyük megszorongatni a gyári menőket. És ez valahol szomorú.

A Porsche az 1970-es világbajnoki idényre, annak is mindössze két fordulójára fejlesztette ki a 908/03 modellt. A rengeteg kanyarral tarkított Nürburgringen és Targa Florión a gyári csapatok a könnyebb és kezesebb 908-ast használták a 917 helyett. Egy évvel később már cápauszonyokkal ellátva újra versenybe küldték a típust. 1971 végén leállították a gyári programot, de a 908/03 különböző csapatok színeiben még bő tíz évig aktív maradt. E galériában a gyári autók négy versenyén elért eredményeket veszem sorra.

1970. május 3.: Targa Florio

JW Automotive Engineering: #12 Jo Siffert / Brian Redman (1. hely), #36 Björn Waldegard / Richard Attwood (5. hely), #40 Leo Kinnunen / Pedro Rodríguez (2. hely)
Porsche Salzburg KG: #20 Vic Elford / Hans Herrmann (kiesett)

A Porsche 911 Carrera RSR debütáló évében összetett győzelmet aratott a Daytonai 24 óráson (fent), a Sebringi 12 óráson (középen) és a Targa Florión (lent)

Az Ouninpohja szakasz kétségkívül a leghíresebb és legsodrósabb szakasza a Finn, korábbi nevén Ezer tó ralinak. 1967-ben Timo Mäkinen felcsapódott motorháztetővel ment végig rajta, de még így is meg tudta nyerni a versenyt Minijével.

A Targa Florio egyik legendás kanyarja Collesanóban. Az autó a Vaccarella/Giunti Ferrari 512 S az 1970-es versenyen.

A Porsche leporolja a legendás 718 típusjelzést a jövőre érkező új Boxster és Cayman kedvéért. Az új középmotoros sportkocsik az eddig bevált hathengeres boxermotorok helyett turbófeltöltéses négyhengereseket kapnak, a boxer elrendezést megtartva. A roadster várhatóan 718 Boxster, a kupé 718 Cayman néven fut majd.

Az eredeti 718-at nem utcára, hanem versenypályára tervezték, 1957 és 1963 között számos versenyen öregbítette a fiatal német márka hírnevét. Az autót eredetileg egy 1,5 literes négyhengeres boxermotor hajtotta, innen a kapcsolat a következő középmotoros generációval, de később nyolchengeres erőforrással is ellátták. Különböző változatai háromszor nyerték meg a Targa Floriót.