Sebastian Vettel szezonbeli második győzelmét aratta az 5. Szingapúri Nagydíjon, a dobogó két alsóbb fokára Jenson Button és az összetettben továbbra is vezető Fernando Alonso állhatott fel. Hamilton az élről kényszerült kiállni a balesetek miatt két körrel lerövidített versenyen.

Töretlen lendülettel érkezett Szingapúrba az elmúlt három futamot megnyerő McLaren-Mercedes és a verseny harmadáig úgy is tűnt, hogy most sem találnak legyőzőre. Vettel hiába volt erős a szabadedzéseken, az időmérőn kikapott Hamiltontól, de még az ismét megvillanó Maldonadotól is. Hamilton hiába vezetett biztos előnnyel Vettel és Button előtt (Maldonado kissé beragadt a rajtnál), a 22. körben váltóprobléma miatt feladni kényszerült a versenyt. 14 körrel később az Alonsóval a negyedik helyért csatázó, de a gumitaktikája miatt ekkor már vert helyzetben lévő Maldonado alatt is bemondta az unalmast a Williams. Alonso így már harmadik volt a Ferrari számára nem sok jóval kecsegtető futamon, végül ebben a pozícióban is fejezte be, ahogy azt már a bevezetőben is említettem. Előnye 29 pont Vettellel szemben, egyre inkább úgy tűnik, hogy kettejük közt fog eldőlni az idei bajnoki cím sorsa. A harmadik Raikkönen 45 pontos hátránya sem reménytelen még, de a Lotus eddig képtelen volt nyerni, anélkül meg nehéz előrébb lépni. Ráadásul a tempójuk sem mindig üti meg az élmezőny szintjét, Raikkönen csak 12. lett az időmérőn és a versenyben elért 6. helye is nagyban köszönhető a kieséseknek. Grosjean szorosan mögötte a 7. helyen ért célba.

Az idei Magyar Nagydíj legfontosabb hozadéka az volt, hogy a jóárasított BKV/MÁV jeggyel kombinált belépő révén végre, életemben először eljuthattam másodmagammal egy formula-1-es versenyre. Így ez a poszt a megszokottól eltérően inkább egy élménybeszámoló lesz, persze a végeredményről is esik majd szó.

Az odaút

A kínálkozó két lehetőség közül (HÉV vagy közvetlen buszjárat), mi a gödöllői HÉV-et választottuk. Az Örs vezér teréről startolva körülbelül fél óra alatt értük el Szilasligetet. Személy szerint én Mogyoródon terveztem a leszállást, de egy megállóval korábban gyakorlatilag kiürült a szerelvény, így mi sem maradtunk és nem bántuk meg. Bő fél óra alatt átbaktattunk a falun és a parkolóként szolgáló réten, hogy aztán hipp-hopp ott találjuk magunkat a település tőszomszédságában elterülő pálya kapujában. Az út egyébként teljesen olyan volt ahogy a hetvenes-nyolcvanas évek amatőr felvételein Spába vagy a Nürburgringre zarándokló nézők láttán elképzeli az ember. Mi a helyes irányt csak sejtve, egy fellobogózott finn csapatot követve értük el a Hungaroringet.

Fernando Alonso hazai pályán a 11. helyről rajtolva és hatalmasat versenyezve nyert, ezzel ő az első aki idén kétszer is felállhatott a dobogó legfelső fokára, ahol Kimi Raikkönen és Michael Schumacher társaságát élvezhette. Vettel, Grosjean és Hamilton is kiesett.

Fernando Alonso nem véletlenül nyilatkozott biztatóan a kiábrándító időmérő után, ahol csak a 11. rajthelyet szerezte meg. Kiválóan rajtolt és a verseny első harmadában rendkívül agresszíven nyomult előre a mezőnyben. Azonban ez még nem feltétlenül lett volna elég a győzelemhez, hiszen Vettel ekkorra már tetemes előnnyel vezetett a második Grosjean előtt, ekkor azonban jött az első szerencsés körülmény, ami még inkább a spanyol malmára hajtotta a vizet. Vergne és Kovalainen ütközése után beküldték a Safety Cart, így Vettel előnye semmivé lett. Ekkor a mezőny többsége megejtette a soron következő kerékcseréjét, aminél a McLaren szerelői ismét hibáztak, így Alonso a boxban megelőzte Hamiltont, majd az újrarajtoltatás után rögtön elment Grosjean mellett is és megindult az immáron kézzelfogható győzelem felé. A 33. körben jött a következő fontos momentum: Vettel alatt generátorhiba miatt megállt a Red Bull-Renault, Alonso tehát már vezetett, de ott lebegett felette a kérdés, vajon kibírják-e a gumijai a verseny végéig, főleg ha még védekezésre is kényszerül a lotusos Grosjeannal szemben. A 40. körben a francia is kiesett a generátor meghibásodása miatt, így már tényleg csak a 3-4 másodperccel mögötte haladó Hamilton-Raikkönen duóval kellett foglalkoznia. Ők viszont inkább egymással voltak elfoglalva, így Fernando szenzációs győzelemmel örvendeztethette meg a spanyol közönséget. Nem véletlen, hogy tőle soha nem látott érzelmi kitörést mutatott, előbb az autóban, majd a dobogón is elsírta magát, a tribün előtt az autóból való kiszállás pedig példátlan a maga nemében. Formula-1-es versenyen hasonló összeborulást a szurkolókkal talán Ayrton Sennától láthattak utoljára a nézők.

Pastor Maldonado győzelmével folytatódik a minden versenyen más futamgyőztes sor, ráadásul a Williams visszatért a csúcsra, így konstruktőrök terén is öt nagydíjon öt különböző győztest láthattunk. Kétségkívül történelmi évet élünk F1-es szempontból, lassan már tényleg csak a flúgos 1982-es szezonhoz hasonlíthatjuk az ideit.

A történet, aminek a csattanója az első venezuelai formula-1-es győzelem lett, múlt héten a mugelloi évközi teszten kezdődött. A teszteredményekből sok mindenre nem nagyon lehet következtetni, inkább csak jelzésértékűek az időeredmények a külső szemlélők számára. Az eredményt a spanyolországi versenyhétvégén szűrhettük le, a szabadedzések alapján a már Bahreinben is jól szereplő Red Bull és Lotus mellett a Ferrari bizakodhatott az időmérő előtt. Szombat délután aztán robbant a grove-i bomba, Maldonado a hétvége akkor legjobbnak számító idejével megnyerte az időmérő második szakaszát. A Q3-ban hasonlóan jól szerepelt, de Lewis Hamilton űridővel megnyerte a kvalifikációt. Az angol McLarenjében azonban nem maradt elég üzemanyag a mintavétel megfelelő elvégzéséhez, így meglehetősen súlyos büntetésben részesült: a rajtrács végére sorolták. Ezzel egy potenciális esélyessel kevesebb nehezítette a venezuelai dolgát, de még mindig ott volt mögötte Alonso és a két Lotus is.

Nico Rosberg Sanghajban megszerezte saját és a Mercedes visszatérése óta első Formula-1-es győzelmét. A német kényelmesen, senkitől sem zavartatva aratott rajt-cél győzelmet, megkérdőjelezhetetlen volt a fölénye.

Végre ízelítőt kaphattunk a Mercedes szezon eleji teszteken mutatott kiváló tempójából, a kínai pálya nagyon feküdt nekik és a három hét szünetet is szemmel láthatóan jól hasznosították. Sikerült megoldást találni a versenyeken eddig tapasztalt túlzott gumikopásra, az időmérős tempójukkal eddig sem volt gond, így a pole pozíció megszerzése nem volt akkora meglepetés. A versenyen talán még ők sem számítottak ilyen jó teljesítményre, így akármennyire is sima volt a futam Rosberg számára, mégiscsak megdöbbentő, hogy három hét alatt mekkorát fordult a világ velük. Michael Schumacher az első boxkiállása után egy rosszul rögzített kerék miatt kiesett, így nem láthattuk mire lett volna képes a másik ezüstnyíllal.