Közeleg a Brit Nagydíj, így ideje bepótolnom a Kanadai Nagydíj elmaradt posztját. A Pirelli elvileg nem vethette be élesben a pénteki szabadedzéseken kipróbált új, tartósabb abroncsait, a gumikat kemény igénybevételnek kitevő montreali pályán mégis jelentősen javult a tartósságuk. Ahogy az sejthető volt, a Red Bull profitált belőle a legtöbbet, Vettel a pole-t és a futamgyőzelmet is zavartalanul szerezte meg, ezzel ő az első pilóta aki idén már háromszor is elérte a dobogó legfelső fokát. Az időmérőmenő Mercedesek is jobban bírták a futamot, de a győzelemre nem volt esélyük, ahogy a Ferrarinak sem sok, pedig pénteken még mindenki őket tartotta a futam toronymagas esélyeseinek. Vettel mellé Alonso és Hamilton állhatott fel a pódiumra, a további pontszerző helyeken a sorrend Webber, Rosberg, Vergne, di Resta, a nagyot küzdő Massa, Räikkönen és Sutil volt. Az esős időmérőn a bravúros harmadik helyet megszerző Valtteri Bottas a száraz futamon a 14. helyig csúszott vissza.

Szombaton bombaként robbant a Mercedes időmérőn elért 1-2. helyezése, de a riválisok nem véletlenül nem számoltak komolyan Rosberggel és Hamiltonnal, az ezüst nyilak nagyon hamar elkezdtek visszacsúszni a Pirellik kopása miatt. Alonso az ötödik helyről rajtolva magabiztosan nyert hazai versenyén, a Ferrari tempóbeli fölényét mutatja, hogy Massa három rajthelyes büntetése után hat pozíciót javítva lett harmadik. Räikkönennek be kellett érnie a második hellyel, Vettel csendes versenyt futva lett negyedik.

Vettel simán nyerte a Bahreini Nagydíjat Räikkönen és Grosjean előtt, így megismétlődött a tavalyi dobogó. A sok csatát és előzést hozó futamon a győzelemre is esélyes Alonsót a DRS, Massát a jobb hátsó kereke hátráltatta, feljövőben a Force India és a McLaren.

Fernando Alonso simán nyerte a 2013-as Kínai Nagydíjat, mögötte Räikkönen, Hamilton és Vettel produkált szoros befutót. Maga a verseny nem hozott sok izgalmat, a csúcsot egy "majdnem előzés" jelentette az utolsó körben, amit az egész futamot meghatározó eltérő gumitaktikáknak köszönhettünk. Idén három futamon három különböző pilóta és három különböző csapat foglalhatta el a dobogó tetejét.

1. Ferrari (Legutóbbi helyezés: 3./ Helyezések átlaga: 2)
Az olaszok idén először kerültek a listám élére, nem véletlenül. A szabadedzéseken mutatott jó teljesítmény, a ferraris szemmel nézve egész jó időmérő és köztudottan jó versenytempó előrevetítették, hogy Alonso jó eséllyel pályázik Sanghajban nem csak a dobogóra, de a győzelemre is. Mindkét autó jól kapta el a rajtot, nem sokkal később Hamiltont is legyűrték, Massa ugyan lemaradt az első kerékcserék után (végül hatodik lett), a spanyol viszont jó tempóval és határozott előzésekkel közeledett idei első győzelme felé. A végére megnyugtató előnyt autózott ki, 10 mp-cel nyert Räikkönen előtt. Pályafutása 31. győzelmével az örökranglista negyedik helyén befogta Nigel Mansellt.

Megkeveredett a mezőny az egy héttel ezelőtti Ausztrál Nagydíjhoz képest, ezúttal a Red Bull és a Mercedes vitte a prímet, nem csak a helyezésekben de a botrányokban is. Alonso kiesett, Räikkönen nem remekelt, sok volt a boxutcai hiba. Ahogy a mondás tartja, annyit érsz amennyit a legutóbbi versenyed, ennek fényében átrendeződött a konstruktőri rangsorom is.

1. Red Bull (Legutóbbi helyezés: 3./Helyezések átlaga: 2)
Habár az erőviszonyok kiegyenlítettsége miatt nehéz felállítani egy kikezdhetetlen sorrendet, azt azért leszögezhetjük, hogy a hétvégén a Red Bull volt a legjobb. Vettel (1.) fölényesen nyerte az időmérőt és végre Webber (2.) is felnőtt hozzá. A Pirelli ezúttal a közepes és a kemény keverékeket vitte a futamra, a Red Bull autói pedig így már nem zabálták fel az abroncsokat, képesek voltak a mezőny elején maradni. Panaszkodtak, hogy még így sem tudják kiautózni a maximumot a kocsikból, de ez nem is baj, a futamon csak kis különbségek voltak a legjobb csapatok tempója között. Webber nagy formában versenyzett, de Vettel egy kőkemény csörtében elragadta tőle a győzelmet. Mint kiderült a csapat spórolásra utasította mindkettejüket, vagyis arra, hogy tartsák a pozíciójukat, de a német nem bírt magával és előzött. Lehet mondani, hogy szemétség volt tőle, de én nem tudom elítélni amiért nem tudott ellenállni a győzelem kísértésének.

Kimi Räikkönen és a Lotus-Renault sikerével indult a 2013-as Formula-1-es szezon, a legnagyobb meglepetés viszont az egy év kihagyás után a Force Indiával visszatérő Adrian Sutil szereplése volt. Az időmérőt domináló Red Bullok és Mercedesek versenykörülmények közt már nem brillíroztak, a Ferrari erős, a McLaren csak szenved.

A továbbiakban az objektívnek tűnő konstruktőri rangsorom szerint folytatom, az erősorrend meghatározásánál nyilván a versenyen nyújtott teljesítmény nyom a legtöbbet a latban, főleg így év elején, amikor még eléggé sűrű a mezőny és az időmérőt és a futamot különböző csapatok dominálták. Jövő héten akár komoly átrendeződés is lehet, egy futam után nem egyszerű felállítani a sorrendet, különösen egy olyan nem tipikus pályán futott verseny után, mint az Ausztrál Nagydíjnak helyt adó Melbourne.

A Grand Prix mellett az 1971-ben készült és az egy évvel korábbi Le Mans-i 24 órás versenyt megörökítő Le Mans-t tartják a valaha készült legjobb autóverseny-filmnek. A főszerepet a kor amerikai férfiideálja, az autóőrült Steve McQueen játssza, a történet középpontjában azonban a világ legnagyobb versenyén egymásnak feszülő Porschék és Ferrarik állnak.

A film jelentős részét valós körülmények között, a ’70-es Le Mans-on vették fel, a kameraautóként szolgáló Porsche 908/2 többször is feltűnik a filmben. A kocsi részt vett a versenyen és összetettben a kilencedik, kategóriájában a második helyen zárt, de eredményét nem értékelték, mivel a forgatás miatt túl sokszor kellett megállnia és így nem teljesítette a szükséges távot. Eredetileg McQueen is indult volna egy Porsche 917K-val az F1-es bajnok Jackie Stewart váltótársaként, de nem engedték rajthoz állni. A színész egyébként aktívan versenyzett, 1970-ben például begipszelt lábbal lett második a Sebringi 12 óráson.

Tovább után spoileresen

Több apropója is van, hogy miért most készült el ez a poszt. A 30 éves évforduló miatt mindenképp időszerű lett volna egy ilyen rendkívüli évadot felidézni, de a 2012-es szezon változatossága és izgalmai kapcsán is gyakran emlegettük az 1982-83-as éveket. Nem mellesleg 64 éve e napon született Keke Rosberg.

A fantasztikus évkezdet miatt inkább az 1983-as szezonhoz hasonlíthatjuk az ideit, mindkét évben az első nyolc futamon hét különböző győztest avattak, 2012 abból a szempontból kiemelkedő, hogy már az első hét versenyen megvolt a hét pilóta. Akkor végül a 15 fordulón 8 versenyző és 6 konstruktőr osztozott, akárcsak idén a 20 nagydíjon. 1982 viszont páratlan: 16 versenyen 11 különböző ember foglalhatta el a dobogó legfelső fokát 7 csapat színeit képviselve. Sajnos ez a szezon nem csak a kiemelkedő izgalmak miatt marad emlékezetes, hanem két halálos és egy további nagyon súlyos baleset miatt is, amik nagyban befolyásolták a világbajnokság végkimenetelét is.

Keke Rosberg, Williams FW08 Cosworth, Österreichring

       az év versenye                                                                    

      VETTEL VILÁGBAJNOK

                                      ALONSO

                                                                                                       Massa

                                                         eső

          Button nyert

                                                                    Hülkenberg és Hamilton

                                                                                                                                             Brazília

                                       Räikkönen a zsákutcában

                                                                                                                          ...és persze Schumacher

Lewis Hamilton nyerte az első austini versenyt, megelőzve Vettelt és Alonsót. Egy futammal a vége előtt a német előnye 13 pont, Brazíliában még bármi megtörténhet. A konstruktőrök versenyét zsinórban harmadszor nyerte meg a Red Bull Racing.

Jó versennyel debütált a Formula-1 új amerikai otthona, a texasi Circuit of the Americas pálya. Bár az edzéseken egyértelműen Vettel és a Red Bull volt fölényben, Hamilton lépésről lépésre közeledett hozzá, az időmérőn már csak 1 tizedmásodperc volt a címvédő előnye. A versenyen pedig fordult a kocka, bár Vettel is jól ment (végül a leggyorsabb kört is megfutotta), az 56 kör nagy részében a McLaren gyorsabb volt.

Nem tudom, hogy a Pirellinek vagy az amerikaiaknak jutott eszébe, de zseniális ötlet volt a kalap
fotó: www.fia.com